|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 99 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-99 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Vincze Lóránt 2013. június 4.Új időket élünk EurópábanA polgári kezdeményezés előreviszi a kisebbségek ügyét Nemrég Marosvásárhelyen is ismertette az európai polgári kezdeményezés lényegét, a kezdeményező bizottság megalakulását, illetve a hatpontos javaslatcsomagot Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Vincze Lóránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára és Hans Heinrich Hansen, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke. A Nem vagy egyedül: egymillió európai polgár a sokszínűségért kampány része a Minority SafePack csomag, amely hat pontba foglalva, egy sor szabályozást kér az őshonos nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok vagy kisebbségi nyelvek védelmében. Vincze Lóránttal a kezdeményezés további sorsáról, megvalósításának lehetőségeiről beszélgettünk. – A lényeg az, hogy az első szakasz végére érkeztünk a polgári kezdeményezés előkészítésében. Megvan a javaslatcsomag, az a hat szakpolitikai terület, amelyek kapcsolódnak az európai uniós kompetenciákhoz, és a kisebbségek számára valóban előrelépést jelentenek. Bejelentettük ugyanakkor a kezdeményező bizottság megalakulását. – Mi lesz a következő lépés? – A következő lépés, hogy június 19-23. között kerül sor a FUEN-kongresszusra Dél-Tirolban, ahol a küldöttek majd rábólintanak a kész csomagra és az eddig elvégzett munkára, miután az RMDSZ kezdeményezte ezt a javaslatot, de aztán a FUEN-hez fordult, és ő karolta fel ernyőszervezetként. Tehát minden a FUEN égisze alatt történik, ott születik meg a döntés. Azt követően a következő napokban, június végén, július elején fogjuk az Európai Bizottság asztalára tenni az európai kezdeményezést. Utána a bizottságnak két hónapja lesz arra, hogy véleményezze, megállapítsa, hogy egyezik-e az uniós kompetenciákkal a felvetett téma, vagy kívül esik ezeken. – És ha a bizottság azt mondja, hogy nem egyezik az európai kompetenciákkal? – Reméljük, nem ez történik, de ha mégis, akkor nem lehet az aláírásgyűjtést elkezdeni. Viszont panasszal lehet fordulni a luxemburgi európai bírósághoz. De mi reméljük, hogy elfogadja a bizottság, uniós szakértőink azt mondták, hogy illeszkedik a kompetenciákba. Ha zöldutat kapunk a bizottságtól, akkor szeptember-októberben kezd el ketyegni az óra az egyéves aláírásgyűjtési folyamatra. – Hogyan szervezik meg az aláírásgyűjtést, hiszen szinte egész Európát átfogó kampányról van szó? – Vannak még technikai részletek is, hiszen minden tagállamban, ahol aláírást fogunk gyűjteni, akár papíron, akár online, védelmi egyeztetéseket kell végezni. Minden országban megjelöltek egy hatóságot, amely elvégzi ezeket. De ha elkezdődik az aláírásgyűjtés, az lesz az igazi nagy kihívás, hogy folytassunk egy Európát átfogó kampányt. Természetesen a vizuális elemekre gondolunk, amelyek azonosak lesznek mindenütt Európában, de lesznek a különböző nagy európai régiókra összpontosító regionális kampányok is, amelyeket az ottani kisebbségi közösségek szerveznek, rendeznek, és a főbb személyiségek igyekeznek minél több helyszínre eljutni. – Ez a kampány nagyjából egybeesik majd az európai parlamenti választások kampányával. – Ez így van, és reméljük, hogy ezáltal még inkább bevihetjük a közbeszédbe ezt a kezdeményezést, a kisebbségek támogatásának, védelmének a gondolatát, hiszen az egy dolog, hogy az európai uniós intézmények lesöprik az asztalról a kisebbségvédelem gondolatát, de ha mögötte áll egymillió aláírás, ha valóban bizonyítjuk, hogy százmillió európai kisebbségi áll mögötte, akkor már nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni a kérdést. – Végül is az új EB feladata lesz dönteni ebben... – Fontos, hogy jönnek az európai parlamenti választások és a kampány, utána összeáll egy új Európai Parlament és egy új Európai Bizottság, amely sok kérdésben valószínűleg új politikákat fog megfogalmazni. Nekik kell majd foglalkozniuk a kezdeményezéssel. Tehát egy új bizottság asztalára kerülnek a mi javaslataink. – Viszont, akár sikeres aláírásgyűjtés után sem kötelező, hogy az EB foglalkozzék az üggyel. – Az Európai Bizottság természetesen, a szabályozás értelmében, a sikeres aláírásgyűjtés után is mondhatja azt, hogy köszöni szépen, a témával nem kíván a jogalkotás szintjén foglalkozni. De szerveznie kell egy közmeghallgatást az Európai Parlamentben a kezdeményezők bevonásával. Ha viszont úgy dönt, hogy jogalkotási folyamatba kezd, akkor ez egy harmadik szakasz, amihez nagyon fontos, hogy erős brüsszeli jelenlétünk legyen, hiszen ez lobbimunka, hosszan elhúzódik, nem egy-két éves folyamatról van szó, még akkor is, ha minden rendben megy. Mi optimistán állunk elébe, és az eddigi eredményeink, ez a nagy kisebbségi szolidaritás arról győz meg bennünket, hogy érdemes csinálni, és sikeresek tudunk lenni. – Mit gondol, az Európai Bizottság miért idegenkedik a kisebbségi problémáknak még a felvetésétől is? – Önmagában érzékeny az Európai Unió, amely igyekszik kulturális értékekben más területeken is javaslatokat megfogalmazni. De emlékezzünk vissza a Lisszaboni Szerződés kialakításának folyamatára. Volt előtte egy európai alkotmány, de aztán a Lisszaboni Szerződésbe nem sikerült a kisebbségekre vonatkozóan semmit bevinni, mert fontos tagállamok – például Franciaország, Görögország – ellenezték. Ők maguk nem ismerik el a saját kisebbségeiket, számukra nem is léteznek, és akkor megvétózták ennek a kérdésnek a bevitelét a szerződésekbe. Ezért van az, hogy csak egy fél mondat utal a kisebbségekre általában. Még csak nem is a nemzeti kisebbségekre, hanem általában. Tehát ezt az óriási lemaradást kell behozni. Remélhetőleg sikerül, mert végül is sok idő eltelt a Lisszaboni Szerződés folyamatának kialakítása óta, és Európában új időket élünk. Lehet, elkezdődik az európai szerződések módosítása, nem emiatt, hanem a gazdasági kormányzás, a gazdasági döntések összehangolása okán, ami már annyira magas szintű lesz, hogy a szerződések módosítása nélkül szerződésekbe ütköző lesz, amit az Európai Unió eldönt. Módosítják a szerződéseket, és akkor már minden témában elő lehet állni javaslattal. Mi, ha korábban összegyűjtöttünk egymillió aláírást, és helytálló javaslatcsomagot fogalmaztunk meg a nemzeti kisebbségek védelmében, akkor az egy erős lábakon álló javaslat. Tehát sok lehetősége van ennek a kezdeményezésnek, és úgy érezzük, hogy mindenképpen előreviszi az európai kisebbségi szabályozás ügyét. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 26.Otthon a mi régiónkban, erősek Európában– beszélgetés Vincze Lóránttal, a FUEN elnökségi tagjával – Múlt héten Dél-Tirolban tartott tisztújító kongresszust az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), amely megújította az elnökségét. A megújult elnökségnek első ízben van erdélyi magyar tagja, Vincze Lóránt, az RMDSZ nemzetközi ügyekért felelős titkárának személyében. – Mit jelent ez a tagság az RMDSZ számára? – Valóban első ízben van erdélyi magyar tagja a FUEN elnökségének. Megtisztelő számomra, hogy az RMDSZ engem jelölt erre a tisztségre, tulajdonképpen visszaigazolása annak a munkának, amit az RMDSZ a FUEN-ben, főleg az elmúlt években kifejtett. Az RMDSZ már a ’90-es évek eleje óta tagja a FUEN-nek, a kisebbségek ernyőszervezetének, de gyakorlatilag azáltal lett hangsúlyos a jelenlétünk, hogy a kisebbségi polgári kezdeményezést javasoltuk. Miután a szervezet elfogadta ezt a javaslatot, szoros együttműködés alakult ki közöttünk, amelyet a szövetségi elnök, a politikai alelnök, az európai parlamenti képviselők, és jómagam koordináltunk. Úgyhogy ennek a közös munkának az elismerése, de annak is, hogy Romániában él Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége, a magyarság. – A kongresszuson ön mutatta be a Minority SafePack Initiative kisebbségvédelmi csomagot. Erről már beszéltünk ugyan, de a közérthetőség érdekében talán nem árt újra felidézni. – Ezeket a témákat a legutóbbi beszélgetésünkkor részletesebben kifejtettem. Meggyőződésünk, hogy olyan javaslatcsomagot teszünk le az Európai Bizottság asztalára, amely a kisebbségvédelem ügyét európai kontextusba helyezve megoldásra sürget. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unióban a kisebbségi jogok elismerten és minduntalan hangoztatva, nem uniós kompetencia, holott sok olyan terület van, ahol az Európai Unió az elmúlt években megtalálta a módját, hogy saját kompetenciájába vonjon, illetve a tagállamok figyelmébe ajánljon bizonyos politikákat. Azt szeretnénk, ha a kisebbségvédelem is áttörné ezt a politikai és kulturális érzékenységi falat, és érdemben kezdenének el kisebbségi jogokról beszélni az EU-ban még akkor is, ha tudjuk, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek mereven elzárkóznak a téma felvetésétől. – Melyek tehát azok a területek, amelyeket külön is az Európai Bizottság figyelmébe ajánlanak? – A kisebbségvédelmi csomag azokra a területekre terjed ki, amelyek a nemzeti identitás megőrzését, és regionális szinten a kisebbségi közösségek megerősítését hivatottak szolgálni: oktatásra, nyelvhasználatra vonatkozó javaslataink vannak. A regionális politikák területén a régiók nyelvi és kulturális sajátosságainak elismerése és azok beépítése különböző regionális alapokba, gazdasági kohéziós programokba a cél. Ugyanakkor, a közképviselet esetében nem volna szabad figyelmen kívül hagyni az uniónak azt, hogy közel százmillió állampolgár kisebbségi Európában. Nekik valamilyen módon meg kell jeleníteniük ezeket a sajátosságaikat, vágyaikat és céljaikat az Európai Unióval való kapcsolattartásban. Valamilyen intézményi keretet kellene találni az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, hogy ezek a kisebbségek képviselve legyenek. Harmadik téma a diszkriminációmentesség és egyenlőség. Erős diszkriminációmentes direktívája van az Európai Uniónak, azt szeretnénk viszont, hogy kiterjedjen a vallási és az etnikai diszkrimináció tiltására is. Ugyanakkor az au-diovizuális média és a digitális tartalmak területén is újítanánk, de azt szeretnénk – támogatva az uniónak arra irányuló törekvését, hogy legyen egy szabad szerzői jogi piac Európában –, hogy ezáltal a kisebbségi tartalmak, országhatárokon áthaladva, valóban légiesült határok között mozoghassanak Európában. Végül, nem kellene gazdasági okokból határt szabni az állami támogatásoknak. Itt a "de minimis" gazdaságtámogatási szabályozásról van szó. Azt szeretnénk, hogy a kisebbségi, a kulturális tartalom, a könyvkiadás, a sajtó kivételt képezzen az Európai Bizottság e szabálya alól, hiszen közösségek védelmét, kultúrájának terjedését hivatott szolgálni, és mint olyan, ez európai érdek, az európai sokszínűséget segíti. – A kongresszuson nyilatkozatot fogadtak el Otthon a mi régiónkban, erősek Európában címmel, amelynek értelmében: az európai intézmények teljes többszintű rendszerében el kell ismerni az őshonos kisebbségek nyelvi és kulturális sokszínűségének hozzáadott értékét. Mit jelent ez általában az európai és különösképpen az erdélyi magyarság számára? – Ebben a dokumentumban nagyon fontos vetület a regionális összetevő. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója gyakorlatilag föderális szervezetként jött létre 1949-ben, amikor még Európa az útjait kereste, amikor még minden lehetőség az asztalon volt, és gyakorlatilag a kisebbségi közösségek regionális föderalista elképzeléseit egyesítette. Valamikor aztán a ’70-es, ’80-as években átfordult az identitása egyfajta kisebbségvédelmi, és szigorúan inkább az identitáshoz kapcsolódó területre. Most viszont valójában a gyökerekhez tér vissza, hiszen egyértelmű minden közösség számára, nem csupán a székelyek számára Székelyföldön, a romániai magyarok számára a különböző régiókban, ahol élnek, hanem más közösségek számára is, hogy egy közösség legközelebbi kötődési szintje a területhez a régió. Az erős régió erős közösségeket eredményez. Az erős régiók egymást segítve, túllépve a nemzetállami határokon és kereteken, többet tudnak nyújtani a kisebbségi közösségeknek, mintha egy nemzetállam többségi tengerében kellene sokszor az árral szemben úszniuk. Ezt erősíti a FUEN dokumentuma, amellett, hogy felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Minority SafePack tartalmaz. – A polgárok és a régiók Európáját szeretné a FUEN felépíteni. Ezért indítványozta az európai polgári kezdeményezést, amely egymillió európai polgár aláírásával kívánja nyomatékosítani a sokszínű Európába vetett hitüket… – Így van. A Minority SafePack, a kisebbségvédelmi csomag egyfajta fehér könyve azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a FUEN és a kisebbségvédelmi szervezetek a kisebbségvédelem területén megvalósíthatónak és vállalhatónak tartanak az Európai Unióban. Ezekhez kell kapcsolódási pontokat találni az uniós kompetenciákkal, ezek azok a területek, amelyek minden kisebbség számára jelentenek valamit pluszt. Vannak kis közösségek, amelyek számára csak a nyelv és a kultúra megerősítése a téma, mások regionális dimenzióban kell gondolkodjanak, mint ahogy mi is, Romániában. A közképviselet viszont mindenki számára egyaránt fontos, tehát valóban, ez egy fehér könyve a kisebbségeknek, amely nemcsak a mostani alkalomra szól. Bármi történhet ezzel a kezdeményezéssel, ezek a javaslatok akkor is érvényesek, és akkor is összegyűjti mindazokat a kívánalmakat, amelyeket az európai kisebbségek a maguk számára most kérnek. – Hogyan fogja kamatoztatni a FUEN elnökségi tagságot az erdélyi magyarság érdekében? Egyáltalán milyen lehetősége lehet erre ebben a minőségében? – Hans Heinrich Hansen, a FUEN újraválasztott elnöke, aki dániai német, a választást követően megkeresett, és hosszabb beszélgetést folytattunk arról, hogy mi az a szerep, amelyet ebben az elnökségben nekem szánna. Arra kért, hogy elsősorban a polgári kezdeményezés koordinálását lássam el, immár a FUEN- ből is ennek a tematikának a kifutását végezzem, illetve, mivel Brüsszelben élek, legyek egyfajta külügyminisztere a FUEN elnökségének, hiszen erősíteni kell a kapcsolatainkat az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, az Európa Tanáccsal, az ENSZ konzultatív testületében és otthon. Ezeket a kapcsolatokat a FUEN jelenlétével erősíteni, hasznosítani kell. Ez megegyezik azzal az RMDSZ- erőfeszítéssel, hogy jelen kell lenni a külpolitikában, és külpolitikai eszközökkel is segíteni az otthoni jogok megvalósítását. A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást az segíti, ha olyan kisebbségvédelmi keret van, amely biztosítékot jelent otthon. Minden kisebbségi szervezet így van ezzel, és a FUEN- intézményként ezt a célt testesíti meg. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. július 12.Kisebbségbiztonság hat pontbanAlapvetően a kisebbségvédelemben rendelkezésre álló mozgástér szélesítését célozza, és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) teljes támogatását élvezi az RMDSZ európai polgári kezdeményezése. A Minority SafePack elnevezésű csomagot néhány napon belül bejegyeztetik – mondta el a marosfői EU-táborban Vincze Lóránt, a szövetség külügyi titkára. Az RMDSZ a maximumot hozza ki a lehetőségekből a most már késznek tekinthető, és július közepéig benyújtandó kisebbségvédelmi csomag révén – tartja Vincze. „A nagyon sok egyeztetés után, FUEN-tag, illetve uniós szakemberek bevonásával elkészített csomag révén igyekeztünk azonosítani minden olyan uniós kompetenciát, amelyek révén előrehaladást érhetünk el a kisebbségvédelem terén – fogalmazott az RMDSZ külügyi titkára. – Nem gondolkoztunk előzetes jogi normakontroll igénylésében, megpróbáltunk tartalmi és terminológiai szempontból egyaránt kifogástalan dokumentumot írni, elsősorban ez magyarázza a hosszas előkészületeket is. A hivatalos brixeni rajtot követően is sokat csiszoltunk még a csomagon, amelynek részletes tartalmát csak a beiktatás után tesszük közzé. Nem szeretnénk ugyanis, hogy az uniós fórumok a sajtóból értesüljenek a javaslatainkról.” A Marosfőn zajló EU-tábor meglehetősen gyér közönsége előtt a politikus hat pontban határozta meg a szövetség európai „alkotmánymódosító” javaslatait. Közéjük tartozik a nyelvi és kulturális sajátosságok elismerése és beépítése a különböző regionális alapokba, gazdasági kohéziós programokba, illetve az oktatásra, nyelvhasználatra vonatkozó javaslatok. A célkitűzések között szerepel a közel százmillió, Európában élő kisebbségi állampolgár képviselete intézményes keretének megteremtése az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban. Az RMDSZ azt is szorgalmazza, hogy az uniós diszkriminációellenesség terjedjen ki a vallási és az etnikai diszkrimináció tiltására is. Elősegítenék a kisebbségi vonzatú audiovizuális média és a digitális tartalmak szabad áramlását is, a szabad szerzői jogi piac megteremtését. Változtatnának a kisebbségi célokat szolgáló gazdasági társulásoknak szánt állami támogatások korlátozásán, a kulturális tartalomgyártás, a könyvkiadás, a sajtó ugyanis a közösségek védelmét, kultúrájának terjedését hivatott szolgálni, az európai sokszínűséget célozza. Bár az RMDSZ előrevivőbbnek tartaná, ha egyetlen kezdeményezés mögé sorakoznának fel az erdélyi magyar szervezetek, az SZNT csomagját vállalhatónak és támogatandónak tekinti. Az SZNT kezdeményező csoportjába delegált Korodi Attila RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: a polgári kezdeményezés elutasítása esetén sincs veszteni valója a romániai magyarságnak, a tematizálás ugyanis alapvetően befolyásolhatja az uniós politikák, illetve az EU nagy országainak kisebbségi kérdésekhez való viszonyulását. Az elsősorban az RMDSZ-hez közelálló ifjúsági szervezetek tagjai számára szervezett tábor másik jelentős horderejű előadása azt taglalta: milyen mértékben képesek ellensúlyozni a kisebbségek javát szolgáló határozatok a szuverenitás feladását. Az Új Európát most! című előadást Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke azzal a kérdéssel indította: van-e egyáltalán szükség egy közös Európára, és ha igen, akkor miért? Az RMDSZ korábbi elnöke szerint Románia szempontjából a válasz egyszerű: a NATO- és az EU-s csatlakozással az ország katonai és gazdasági biztonságot nyert” – közölte. „Az unió működésének nyílt vitájához nekünk, erdélyi magyaroknak is hozzá kell szólnunk, hiszen a történelem során megtapasztalhattuk, hogy a monarchia és a nemzetállam is börtön” – fogalmazott Markó, aki szerint az új Európában inkább annak a feltételeit kell megteremteni, hogy a különböző etnikumok békében tudjanak egymás mellett létezni. „Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az új Európa a valamit valamiért elvet fogja követni. Európának kötelezően bele kell szólnia az országok ügyeibe, még ha ez azzal is jár, hogy szuverenitásunk egy részét fel kell adnunk – cserébe biztonságot kapunk, mint etnikum” – emelte ki az akadémia elnöke. Winker Gyula EP-képviselő úgy tartja, semmiképp sem lenne jó, ha a kontinens a nemzetállamok Európája lenne, ahol elkülönül észak és dél, régi és új. „A versenyképesség megalapításához észak fegyelmére, nyugat tapasztalatára és kelet ambíciójára együttesen van szükség. Az olyan Európa, ahol vannak egyenlők és még egyenlőbbek, egyszerűen nem működőképes” – fogalmazott az egykori távközlési és informatikai miniszter. Sógor Csaba EP-képviselő szerint az EU nagy vitái tükrében az erdélyi magyarság problémái kicsinek tűnhetnek, de az Európai Polgári Kezdeményezés megteremtheti azt a lehetőséget, hogy ügyünket az európai kisebbségek közös ügyeként tárjuk Európa elé. „Nem egyesült európai államokra, hanem régiók Európájára van szükség, amelyben érvényesül a kisebbségek védelme. A profitorientált társadalom helyett vissza kell nézni az olasz reneszánsz világába, ahol a székely közösségekhez hasonlóan ismerték és gyakorolták a kölcsönösség, a jóindulat, a segítőkészség és a közösségi együttműködés fogalmait” – hangsúlyozta Sógor. Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. július 17.Bejegyezték az EB-nél a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéstA polgári kezdeményező bizottság tagjai: Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője és Luis Durnwalder, Dél- Tirol autonóm tartomány kormányzója 2013. július 15-én regisztrálták az Európai Bizottság online platformján a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést (EPK). A FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Ifjúsági Szervezete által kezdeményezett indítvány mottója: "Nem vagy egyedül. Egymillió aláírás az európai sokszínűségért." A kezdeményezők ezzel fel kívánják hívni az Európai Unió figyelmét az európai kisebbségek és etnikai csoportok, valamint regionális és kisebbségi nyelvek problémakörére, ezek megoldása érdekében intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg. Kelemen Hunor: Az EB-nek most alkalma lesz bizonyítani A regisztrációt követően Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: az Európai Bizottságnak most alkalma lesz bizonyítani, hogy az Európai Unió alapját jelentő értékközösség, a kisebbségek támogatása és védelme több tartalommal tölthető meg annál, amit az Európai Szerződés egy fél sora tartalmaz. – Mi, Európa őshonos nemzeti kisebbségei, összesítettük az EU-s keretbe illeszthető kisebbségvédelmi intézkedéseket, és partnerként fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy regisztrálja kezdeményezésünket. Ezt követően egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjtenünk, ezekkel felvértezve szólítjuk majd fel jogalkotásra az Európai Uniót. Bízom abban, hogy felhívásunk, amely mögött az európai őshonos kisebbségek állnak, meghallgatásra talál Brüsszelben – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hansen: Az EU csak a régiók és polgárok Európájaként lehet sikeres Hans Heinrich Hansen szerint a kezdeményező bizottság azt szeretné, hogy az Európai Unió kezdjen párbeszédet velük. – A 2014-ben megválasztandó új Európai Parlamenttel közösen meg kívánjuk erősíteni az európai kisebbségeket és az unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. A siker érdekében minden érdekelt fél párbeszédére és együttműködésére szükség van. Egymillió polgár támogatása nagyon erős tárgyalási alapot jelent majd számunkra. Az Európai Unió csupán a régiók Európája és a polgárok Európája révén lehet sikeres – jelentette ki Hansen. Vincze: Reméljük, partneri ajánlatunk meghallgatásra talál Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ nemzetközi ügyekért felelős titkára lapunk kérdésére kijelentette: – Végül is ez egy technikai lépés. Az előkészítő munka befejeztével, utolsó lépésként bejegyeztük az Európai Bizottságnál a kezdeményezést. Az Európai Bizottságnak két hónapja van arra, hogy reagáljon. Szeptember 16-án jár le a határidő, akkor kapunk választ. Hivatalos levelet kaptunk a bejegyzésről, reméljük, minden rendben lesz. – Mi a következő lépés, ha az EB zöldutat ad a kezdeményezésnek? – Akkor elkezdődhet az egyéves aláírásgyűjtési időszak. Egymillió aláírást kell összegyűjteni. Tehát ha szeptember 16-án pozitív választ kapunk, onnantól kezdve 2014 szeptemberéig lesz lehetőségünk összegyűjteni az egymillió aláírást. – És ha mégsem fogadja el a Bizottság? – Ez az a forgatókönyv, amelyről egyelőre nem szeretnék nyilatkozni. Mi optimisták vagyunk, és reméljük, hogy az a partneri ajánlat, amelyet az európai kisebbségek az Európai Bizottság asztalára tettek, kellő érdeklődésre tarthat számot az Európai Bizottságban, és elfogadják. Amennyiben mégsem, akkor van egy jogorvoslati lehetőségünk: a luxemburgi Európai Bíróságnál lehet benyújtani fellebbezést a kezdeményezés érdekében, és akkor majd az Európai Bíróság dönt arról, hogy megalapozott-e és az európai szerződésekhez kapcsolható-e az általunk megfogalmazott kezdeményezés. De ismétlem, ez egy nagyon negativista forgatókönyv lenne, és mindazok az emberek, akikkel az elmúlt évben egyeztettünk, arról biztosítottak, hogy olyan formája született most a kezdeményezésnek a hat szakpolitikai területtel, a benne foglalt intézkedési javaslatokkal, hogy azokat nyugodtan elfogadhatja az Európai Bizottság, hiszen illeszkednek az európai szerződésekbe foglalt kompetenciákhoz. Európában 100 millió, a 340 őshonos nemzeti kisebbség valamelyikéhez tartozó polgár él, összesen 47 államban. Minden hetedik európai egy őshonos nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz tartozik. Az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van, és további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet beszél összesen 40 millió, kisebbségben élő uniós polgár. Ezen társadalmi csoport nagy részének nincsen politikai képviselete – ezen is változtatni szeretne a kisebbségi EPK. A szakértők bevonásával elkészült Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag egy sor intézkedést javasol az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. augusztus 19.Vincze Loránt: elfogadhatatlanok a vásárhelyi magyarokat ért jogsérelmekElfogadhatatlannak tartja Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, hogy Marosvásárhelyen a magyarokat egyre több jogsérelem éri az utóbbi időben. „A nemzeti minimumról nem beszélni kell, hanem tenni kell az érdekében. A polgári kezdeményezések kapcsán egy asztal körül ülnek az erdélyi magyar szervezetek, miközben arra várunk, hogy az RMDSZ által kezdeményezett, és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – a FUEN égisze alatt megvalósított kisebbségi polgári kezdeményezést bejegyezze az Európai Bizottság” – fogalmazott Vincze Loránt a Maros megyei Szentistvánon az európai polgári kezdeményezésről szervezett konferencián. Hozzátette: az Erdélyben és az anyaországban bejelentett csatlakozási szándékok és támogatások azt mutatják, hogy a kérdés kapcsán nemzeti partnerség jött létre, amely modellként szolgálhat más közös ügyekben is. Vincze Loránt, aki a FUEN alelnöki tisztségét is betölti, előadásában kitért a Maros megyei magyar közösséget ért újabb sérelmekre is. Úgy vélekedett, európai szemmel tekintve elfogadhatatlan, ami Marosvásárhelyen történik. „A város polgármestere a magyar közösséggel packázik, amikor elutasította a Vásárhelyi Forgatag megtartását a Főtéren. Egy térfoglalási kérést európai városokban csupán indokolt esetben, például közbiztonsági vagy egyéb fenyegetettség fennállása esetén lehet elutasítani, egy művelődési rendezvény természetszerűleg nem ez az eset” – mondta a FUEN alelnöke. Hozzátette, az iskolaépületek, a közterületi és utcai névadások, valamint a valós közigazgatási anyanyelvhasználat megvalósításának akadályozása egyenesen a kilencvenes évek végének hangulatát idézi. „Minden esetben a törvényt kell alkalmazni, ahogyan azt az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete egyértelműen megfogalmazta” – hangsúlyozta. A közösséget ért sérelmek ügyében európai figyelemfelkeltésre és nyomásgyakorlásra van szükség, ezért Vincze Loránt a FUEN nevében a kisebbségi ernyőszervezet támogatását ajánlotta fel. Szeptember közepén tájékozódó látogatásra érkezik Marosvásárhelyre a FUEN elnöke és több alelnöke, amelyben az Európa több mint kilencven szervezetét egyesítő szervezet minden bizonnyal határozott véleményt fogalmaz meg a kisebbségi jogok marosvásárhelyi érvényesítéséről. A polgári kezdeményezésekről szervezett konferenciára a Hármasfalu községhez tartozó Szentistván falunapjai keretében került sor. A vitán az RMDSZ képviselője mellett felszólalt Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Zakariás Zoltán az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke és Menyhárt István, a Europe Direct Târnave információs központ vezetője. 2013. szeptember 10.Kisebbségi szemináriumot szervez a Bernády AlapítványEurópa szinten is az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvésének számító kisebbségi polgári kezdeményezésre építi immár hagyományos kisebbségi szemináriumát idén a Dr. Bernády György Kulturális Alapítvány, szeptember 11-12 között. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által közösen megfogalmazott kezdeményezés a régiók Európájában a regionális kisebbségi és nyelvi értékeket kívánja védeni és népszerűsíteni. A szemináriumot, amelynek idén is a Bernády Alapítvány székháza ad otthon (Horea utca, 6 szám) Kelemen Hunor, RMDSZ elnök és Borbély László, politikai alelnök nyitja meg, előadást tartanak a romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a meghívottak között pedig a FUEN elnökségi tagjai (Hans Heinrich Hansen elnök, Halit Hapiblogu, Dieter Paul Küssner, illetve Vincze Lóránt alelnökök), az RMDSZ Maros megyei képviselői, szenátorai és megyei elöljárói szerepelnek. „Míg elvi szinten az Európai Unió büszkén vállalja hivatalos jelmondata által az „Egységet a sokféleségben”, gyakorlati, illetve jogi szinten a dolgok kevésbé rendezettek. Így, a kisebbségi ügyek a tagállamok kompetenciakörébe vannak besorolva, maga az Unió csak egy pár általános jellegű előírásra korlátozódik. A kezdeményezés, amelynek elsődleges szándéka a kisebbségi téma iránti EU-s közöny felszámolása, azt az immár általános jellegűvé vált asszimilációs és identitásvesztési folyamatot szeretné megakadályozni, melynek kisebbségi polgárok milliói vannak kitéve az Európai Unión belül” – fogalmazott Borbély László, marosvásárhelyi képviselő, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az előadások, amelyek szerdán, szeptember 11-én délután 15:00 órától kezdődnek, a szeminárium teljes ideje alatt nyitottak a sajtó képviselői számára, csütörtökön pedig, szeptember 12-én 13:00 órától a szervezők sajtótájékoztató keretén belül összegzik az előadások témáit, következtetéseit. Erdély.ma 2013. szeptember 12.Borbély László: a nemzetállamok ideje lejártJól sikerült a 14-ik alkalommal megrendezett kisebbségi szeminárium – vonta le a következtetést Borbély László, a rendezvényszervező Dr. Bernády György Alapítvány elnöke, aki elmondta, a jelenlevő romániai nemzeti kisebbségek pozitívan fogadták az RMDSZ kezdeményezését az európai kisebbségi jogokra vonatkozóan, támogatásukról biztosították a szervezőket. Premiernek nevezte Borbély László a napot, amikor mindenki anyanyelvén beszélhetett a Bernádyban, ahol magyar, román, német és angol nyelven szólt a sajtótájékoztató. Az újságíróknak Borbély arról beszélt, hogy most az útnak egy nagyon fontos állomásánál tartanak, órák kérdése és az Európai Bizottság választ ad a kezdeményezésre. Ezt követően lesz szükség az egy millió aláírás összegyűjtésére hét uniós tagállamban. Százmillió európai uniós állampolgárról van szó, akiknek külön identitásuk, külön anyanyelvük van, amellyel Európát színesítik. A Bernádyban jelenlevő kisebbségek képviselői megígérték, vállalják az aláírásgyűjtést saját közösségeiken belül, hiszen nem magyar, vagy nem roma kérdésről van szó, hanem ennek a száz milliónak a sorsáról saját hazájában. A tanácskozáson részt vett Görögországból a trákiai török kisebbség képviselője is, aki többek közt arról beszélt, hogy iszlám kisebbségnek nevezhetik magukat csupán, ugyanis Görögországban hivatalosan nem léteznek nemzeti kisebbségek. Borbély elmondta, külön találkozót szeretne a határon túli román közösségekkel is, hiszen ők is kisebbségben élnek Magyarországon, Szerbiában, vagy Ukrajnában. A politikus ugyanakkor aggodalmának is hangot adott, az Európában manapság egyre gyakrabban tapasztalható koncepció miatt, amely a nemzetállamok megerősítését szorgalmazza és nem egy nagy, föderatív Európát, ahol mindenki egyenlő. „A nemzeti identitás nagyon fontos, de a nemzetállamok ideje lejárt” – hangsúlyozta Borbély László. Vincze Lóránt a két napos szeminárium lényegét összefoglalva sikeresnek nevezte, hogy a romániai kisebbségek itt találkoztak Marosvásárhelyen és egyetértettek abban, hisz szükség van Európában a kisebbségvédelemre, a jogbiztonságra. Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke arról beszélt, hogy a nemzeti államok sikertelennek bizonyultak, ezért változtatni kell, a szubszidiaritás elvét gyakorolni, vagyis a döntéseket regionális szinten hozni és nem fent, az érintettek fölött. A dániai németek képviselőjének alkalma adódott a romániai magyar közösségekkel való ismerkedésre is, beletekintett a kétnyelvűség gyakorolásába, illetve annak csupán nyilatkozatokban történő tolerálására, a marosvásárhelyi magyar és román közösségek közötti feszült viszonyokba. „Egy nyelvet ismerni nem elégséges” – mondta, hangsúlyozva, hogy egyértelműen párbeszédre van szükség. Az első lépést a többségieknek kell megtenniük, de a kisebbségiekben is meg kell hogy legyen a nyitottság annak befogadására. Maszol.ro 2013. szeptember 12.Markó: az EU gondolja újra a kisebbségpolitikáját„Eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió újragondolja a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos politikáját, és ne hárítsa át ezt a kérdést az Európa Tanácsra, hiszen ennek a szervezetnek nincs megfelelő ereje a kisebbségi normák érvényesítéséhez” – jelentette ki Markó Béla szenátor csütörtökön, Marosvásárhelyen. Az RMDSZ volt elnöke a Bernády György Kulturális Alapítvány által szervezett kisebbségi konferencián beszélt az erdélyi magyar közösség és az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről, törekvéseiről, ezen belül az európai kisebbségek jogvédelmét szolgáló európai állampolgári kezdeményezésről, amelyet az RMDSZ indított el. Markó Béla kifejtette: jelenleg az Európai Uniónak nincs egyértelmű és erős kisebbségvédelmi szabályrendszere, ami főként azzal magyarázható, hogy maguk az államszövetséget létrehozó nyugat-európai országok többsége sem rendelkezik olyan keretszabályozással, amelyek megfelelő módon rendezné saját kisebbségeik védelmét. Úgy látja, az unió az Európa Tanácsra hárítja a kisebbségvédelem kérdéskörét, holott ennek sem kellő ereje, sem eszközei nincsenek arra, hogy a kisebbségi jogokat betartassa a tagországokkal. Ezért, tette hozzá, függetlenül attól, mi lesz az RMDSZ által elindított európai állampolgári kezdeményezés sorsa, önmagában az, hogy az európai kisebbségek összefogtak egy közös kisebbségi keretszabályozás létrehozása érdekében, már jelentős siker. Markó Béla elmondta, az elmúlt több mint két évtizedben lehetősége volt cselekvő módon részt venni a romániai és az európai kisebbségvédelmi szabályozások kialakításában. E tekintetben külön kiemelte a 20 évvel ezelőtt, 1993-ban benyújtott Memorandumot, amely tételesen tartalmazta az erdélyi magyarság jogbővítésére irányuló célkitűzéseket. Mint mondta, ez volt az RMDSZ első és máig legjelentősebb nemzetközi színtéren elért sikere: az Európa Tanács ugyanis az ország tagfelvételét szentesítő dokumentumába az RMDSZ által megfogalmazott összes közösségi célkitűzést beemelte, és feltételként szabta meg Románia számára többek között az anyanyelvű oktatás megteremtését, az anyanyelvhasználat intézményesítését és a közösségi javak visszaszolgáltatását. A kétnapos marosvásárhelyi szemináriumon a romániai nemzeti kisebbségek számos képviselője vett részt, de jelen voltak az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökségi tagjai, Hans Heinrich Hansen elnök, valamint Halit Hapiblogu, Dieter Paul Küssner és Vincze Lóránt alelnökök is. Az elmúlt húsz év tapasztalata azonban azt mutatja, hogy a régió kisebbségi problémáinak rendezését, stabilizálását célzó kezdeti pozitív hozzáállás után az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok figyelme csökkent, és ennek nyomán ez a folyamat megszakadt. „Eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió újragondolja ezt a kérdéskört és vállalja fel a kisebbségi kérdés rendezését Európában. Könnyű azt hinni, hogy az Európai Unió válsága a gazdasági válság megoldásával rendezhető: ez fontos, de hosszú távon az Unió jövője, sorsa a közösségek, a nemzetek, kultúrák együttélésének rendezésétől függ majd” – hangsúlyozta Markó Béla a konferencián. Az eseményen Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a hatékony kisebbségvédelem alapfeltétele a nemzeti közösségek közötti szolidaritás és egységes fellépés, amely remélhetőleg – immár európai mintára – a romániai kisebbségek között is erősödik majd. Maszol.ro 2013. szeptember 13.Százmillió európai kisebbségi ügyeSajtótájékoztatón vonták le a következtetéseket Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Vincze Lóránt és Halit Habiplogu, a FUEN alelnökei az alapítvány székhelyén tartott kétnapos kisebbségi konferencia végén. Külön fejezet a határon túli románoknak Borbély László hangsúlyozta, hogy a kétnapos szeminárium témája az európai polgári kezdeményezés volt. – Két évvel ezelőtt az RMDSZ elképzelte, tudatosan végigvitte, támogatókat keresett és talált. A FUEN pozitívan válaszolt a kezdeményezésre, akárcsak a Dél-tiroli Néppárt vezetősége. Fontosnak nevezte a beadványt, amelyet százmillió, Európában kisebbségben élő európai állampolgár vállalhat. A két és fél hónapja beadott kezdeményezésre hétfőn kell választ adnia az Európai Bizottságnak, utána következik a neheze, amikor egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós tagországból. Örült annak, hogy tizenegy romániai kisebbség vett részt a szemináriumon, akiktől pozitív visszajelzések érkeztek, és reméli, hogy szolidárisak lesznek, mert, mint mondta, ez nem magyar-, nem német-, de nem is szerb- vagy romakérdés, hanem százmillió európai kisebbségi ügye. Elmondta, hogy külön fejezetet szentelnek a tervezett programban a határon túli románoknak, és reméli, hogy Románia is szolidáris lesz, mert felelősséget vállalt a határain kívül élő románokért. Ugyanakkor aggodalmának is hangot adott, mivel az Európai Unió szintjén egyre inkább felüti a fejét az a koncepció, hogy erősíteni kell a nemzetállamokat, és nem egy régiókon alapuló Európát kell elfogadni. Az RMDSZ ezt nem fogadja el, a nemzetállamok ideje lejárt, jelentette ki Borbély, ezért reméli, hogy minél többen csatlakoznak a kezdeményezéshez. Jogérvényesítés és jogbiztonság Vincze Lóránt elmondta, hogy az Európai Bizottság válaszára a végső határidő hétfő. Véleménye szerint sikeresen mutatták be, hogy a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek az európai polgári kezdeményezést, és mindannyian értékelték, hogy az európai szolidaritás által, a FUEN ernyője alatt, az RMDSZ kezdeményezésére létrehozott javaslatba őket is be próbáljuk vonni. Felsorolta azt a hat területet, amelyre a Minority SafePack csomag vonatkozik: az identitáshoz kapcsolódó terület az első és a legfontosabb a mi olvasatunkban, ez a kultúrára, nyelvre és oktatásra vonatkozó javaslat, a második a regionális politikánk, amelybe a kisebbségi és történelmi dimenziót szeretnénk bevonni a jövőben, a harmadik terület a közképviselet, tehát a nemzeti kisebbségek megfelelő képviselete az európai uniós intézmények mellett, a negyedik a diszkriminációmentesség és egyenlőség, amelyeknek hangsúlyosabban kellene védeniük a nemzeti és vallási kisebbségeket Európában, az ötödik terület az audiovizuális média és a digitális tartalom, amely tulajdonképpen az egységes európai szerzői jogi piac megteremtését célozza, a hatodik a kisebbségek állami és regionális támogatása. A FUEN alelnöke elmondta, hogy ebben a kezdeményezésben egyesítették az európai nemzeti kisebbségek legfontosabb törekvéseit. A várakozások két csoportba oszthatók: a jogérvényesítés, vagyis olyan jogi eszközök, szabályozások biztosítása a nemzeti kisebbségek számára, amelyek előreviszik az ügyüket az adott országban, és az EU gyakorolna majd védelmet a továbbiakban. A másik a jogbiztonság, hogy a meglévő jogokból ne veszíthessenek az európai nemzeti kisebbségek a politikai széljárás függvényében. A párbeszéd a megoldás Hans Heinrich Hansen szerint a FUEN szempontjából érdekes tapasztalat volt ez a szeminárium, sok mindent megtudott a romániai etnikai sokszínűségről, örült, hogy a romániai kisebbségek támogatják a kezdeményezést. Elmondta, hogy a FUEN jövőre lesz 56 éves, és már megalakulásakor a régiók Európájának tervét támogatta. Mint mondta, a szubszidiaritás elvét kell alkalmazni, a döntéseket minél közelebb kell vinni az állampolgárokhoz. A marosvásárhelyi feszültségekre utalva jelentette ki, hogy a FUEN egyetlen megoldásnak a párbeszédet tartja, de ehhez az első lépést a többségnek kellene megtennie. Mózes Edith e-nepujsag.ro Erdély.ma 2013. szeptember 16.Rácz Éva a MÚRE új elnökeUjj János nívódíjas Elemi anyagi körülmények miatt az elmúlt hét végén Gyergyószárhegyen együtt tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) háromévente esedékes tisztújító közgyűlését és évi szakmai táborát – ez utóbbit a Közösségépítő újságírástémakörrel. A szakmai tábor pénteken a 130 éve születet Kós Károly hagyatékát bemutató előadással és az ehhez szorosan kapcsolódó dokumentumfilmmel kezdődött, H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és Szabó Zsolt, a Művelődés ny. főszerkesztője közreműködésével. A szombat délután Az újságíró közéleti szerepvállalása címmel Ambrus Attila vitaindítójával indult, majd Vincze Lóránt Kisebbségpolitika és az EU című előadása következett. A magyarországi dr. Csermák Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kommunikációs Irodájának főmunkatársa Rólunk-velünk címmel részletezte az anyaország közmédia-politikáját a külhoni magyarság életének minél objektívabb bemutatása érdekében – elképzeléseket körvonalazva és eredményeket felmutatva, köztük a külhoni magyar sajtószolgálat és a tusnádfürdői továbbképző központ beindulását. Igazi vitát – nem véletlenül! – az Etikai vétségek a virtuális térben című előterjesztés váltott ki. Ezt megelőzően szombaton a kora délutánba nyúlóan került sor – második meghirdetésre – a MÚRE közgyűlésére, amelyen a beszámolók előterjesztése utáni tisztújításon megválasztották az új vezetőségi testületeket és az új vezetőket. Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztő-műsorvezetője kapott három évre bizalmat az elnöki tisztségre, Mózes Editet, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőjét megújították a Becsületbíróság elnöki tisztségében, és kialakult az öttagú Végrehajtó Bizottság új összetétele is. Szombaton este a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében ünnepélyes körülmények között adták át az idei nívódíjakat: az írott sajtó kategóriában ezt az aradi Ujj János kollégánk érdemelte ki, míg az elektronikus média kategóriában Kacsó Edith, a bukaresti TV magyar adásának szerkesztője. A Hargita Megyei Tanács és a Gergyószárhegyi Művelődési Központ közös díját Bajna Gyögy gyergyószentmiklósi újságíró, az Oltyán László emlékdíjat Bodolai Gyöngyi, a Népújság szerkesztője kapta. Kiss Károly Nyugati Jelen (Arad) 2013. szeptember 21.Erdélyről Európában: Borbély László, Sógor Csaba és Vincze Loránt tartottak előadást a MIÉRT Akadémia első napjánA XII. MIÉRT Akadémia első napjának délutánján három előadáson vehettek részt az érdeklődők. Előadást tartott Vincze Loránt FUEN alelnök, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Sógor Csaba EP képviselő. Vincze Lóránt: Európát egy projektnek kell elképzelni „Európát egy projektnek kell elképzelni. Végső cél üzletet kötni, megtalálni a megfelelő partnert és megállapodni.” – szólalt fel szeptember 20-án Vincze Loránt a XII. MIÉRT Akadémián. A FUEN alelnöke az európai polgári kezdeményezés elutasításáról beszélt az Akadémia résztvevőinek, elmondta, a nyugat európai sajtó jobban megdöbbent az elutasításon, ott nagy a felháborodás, ezzel ellentétben nálunk sajnos már hozzászokunk a kudarchoz. Ennek ellenére a jogérvényesítés küzdelmét folytatni kell – fogalmazott. „Az RMDSZ külügyi tevékenysége, a politikai érdekképviselet egy projekt, van hozzá projektcsapat, költségvetés, tevékenységi terv, felépítése és lebonyolítása, és természetesen kommunikálni is kell ezt. Kommunikálni kell a projekt lebonyolítása közben, és az eredményeket, azokat a dolgokat, amiket sikerült elérnünk.”- magyarázta Vincze. „Lobbi Brüsszelben? Nem kell félni a szótól, törvényes és morális korlátok között kell tartani és akkor működik, viszont az áthágásokat keményen kell büntetni.” – véleményezte, majd hozzátette: „A nemzeti kisebbségek érdekeit érvényesíteni kell az EU-ban, az európai néppárt folyamatosan támogatja az RMDSZ munkáját. Büszkék lehetünk rá, hogy az RMDSZ kezdeményezte és alapozta meg az európai kisebbségi szolidaritást.” Fontos a brüsszeli jelenlét, az európai parlamenti képviselet és az erős mandátum. Kommunikáció terén Brüsszelben nagyon fontos a nyelvismeret, a diplomácia, a network, a céltudatosság, a készenlét és a marketing. Ha ezek megvannak, hatékonyan tudjuk az érdekeinket érvényesíteni. Vincze Loránt ismertette a további lépéseket: „Két út van továbbvinni a kisebbségi polgári kezdeményezést az elutasítás után: jogi és politikai, azaz fellebbezhetünk, kérjük a jogi orvoslást, illetve kérjük a bővebb motiválását az elutasításnak. A válasz megvárása nélkül is el lehet kezdeni az aláírásgyűjtést, fenn kell tartani az érdeklődést a téma iránt és hasznosítani az európai kisebbségi szolidaritást.” Borbély: A kommunikációban a legfontosabb az ember Személyes élményekkel, saját tapasztalatok felidézésével színesítette előadását Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a XII. MIÉRT Akadémia első napján, Püspökfürdőn. A kommunikációt emberi oldalról megközelítve igyekezett hasznos tanácsokat megosztani közönségével, miközben saját politikai karrierjének tanulságait ecsetelte. Borbély a politikai kommunikáció számos pozitív és negatív példájára kitért előadásában, amelyben felhívta a figyelmet a román politikusok következetlen kommunikációjára, a politikai kabaréra hajazó érv nélküli vitákra, és a gyakori véleményváltoztatás hiteltelenséget eredményező hatására is, példaként említve a Verespatak körül kialakult vitát. Előadásának kulcsgondolata, hogy a kommunikációban a legfontosabb az emberi tényező, s ahhoz, hogy helyesen és hatékonyan tudjunk kommunikálni az ösztöneinkre kell hallgatnunk, nyíltnak kell maradnunk, és nem utolsó sorban a logikánk mellett érdemes a fantáziánkat, a kreativitásunkat is előhívni. “A spontaneitás nem azt jeleni, hogy felkészületlenek vagyunk. A magyarságot csak akkor tudjuk segíteni, ha mindig készen állunk arra, hogy akár Bukarestben, román környezetben is megálljuk a helyünket” – hívta fel a fiatalok figyelmét az RMDSZ politikai alelnöke, aki ugyanekkor arra is kitért, hogy a beszélgető partnereink és a sajtó felé is kötelességünk tisztelettel viszonyulni. Erdélyről Európában Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő Erdélyről Európában címmel tartott előadást pénteken, szeptember 20-án, a tizenkettedik alkalommal megszervezésre kerülő Miért Akadémián. A püspökfürdői rendezvény idei tematikája a kommunikáció volt. A képviselő véleménye szerint, az Európai Parlamentben (EP) elvégzett mindennapi munkán túlmenően, a jelentések megírásán, a plénumi felszólalásokon túl fontos az is, amit az erdélyi magyar közösségről az európai képviselőtársaknak kommunikálunk. “Ahhoz, hogy az EU más polgárai elfogadják az erdélyi magyarságot meg kell ismerniük és meg kell kedvelniük bennünket. Az EP-ben is emberek dolgoznak, akiket a szemükön, a fülükön és a hasukon keresztül lehet a legkönnyebben megnyerni.” – mondta az erdélyi magyar politikus. Sógor Csaba az EP-ben töltött másfél mandátuma alatt a székely pityókát és borvizet, a krasznabélteki borokat is elvitte Brüsszelbe, bemutatta képviselőtársainak. A népszerűsítő rendezvények az erdélyi magyar közösségre és a régió multikulturális jellegére igyekeztek irányítani Európa figyelmét. „Ahhoz, hogy törekvéseinknek érvényt szerezzünk, és hatékonyan képviselni tudjuk az erdélyi magyarság érdekeit Európai Uniós szinten is, folyamatosan partnereket kell keressünk, el kell érjük hogy képviselőtársaink támogassák a mi ügyünket és velünk szavazzanak. Ha megismertetjük velük erdélyi értékeinket, szokásainkat, hagyományainkat, ez jórészt hozzájárul a mindennapi munkánk eredményességéhez, sikeréhez.” – mutatott rá a képviselő. Előadásában Sógor Csaba az EP-ben zajló mindennapi belső kommunikációról is beszélt a fiataloknak, szakmai sajátosságokról, érdekességekről, a parlament napirendjén lévő aktualitásokról is tájékoztatta a hallgatókat. (közlemény) Transindex.ro 2013. szeptember 23.A XII. MIÉRT AkadémiaKommunikálj! címmel került sor a XII. MIÉRT Akadémiára szeptember 20–22. között Püspökfürdőn. Az Akadémia a MIÉRT második legnagyobb rendezvénye az EU-tábor után. A szervezők igyekeztek úgy összeválogatni a politikai és szakmai előadásokat, hogy azok jól kiegészítsék egymást, fontosnak tartották, hogy a fiatalokat érintő, fiatalokat foglalkoztató témák kerüljenek terítékre. Az előadók soraiban olyan kommunikációs szakemberek voltak, mint Vujity Tvrtko, a TV2 Pulitzer-emlékdíjas műsorvezető-riportere, Kádár Magor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM projekt igazgatója, Rácz Éva, a MÚRE elnöke, Balázsi-Pál Előd újságíró, a kolozsvári székhelyű Transindex felelős szerkesztője és Márkus András, a Fészbuk Dzsenerésön projekt ötletgazdája. Vasárnap délelőtt az RMDSZ elnöke tartott előadást. Kelemen Hunor elsősorban arról beszélt, hogyan szólítja meg, mivel győzi meg választóit a szövetség, illetve a kommunikációhoz rendelt eszközökről értekezett. "Számunkra az a legfontosabb, hogy tudatosítsuk az emberekben, a mi munkánk az ő érdekeiket szolgálja, azért dolgozunk, hogy a mindennapi életük biztonságosabb legyen" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A megváltozott kommunikációs eszközök tekintetében a szövetség az elmúlt időszakban kifejezetten odafigyelt, próbál újítani, lépést tartani, ugyanakkor nem feledkezik meg a hagyományos médiát fogyasztókról sem. "Azt tapasztaltuk, hogy nemcsak kampányban kell kommunikálni, hanem folyamatosan kell tájékoztatni az embereket, ismertetni az kell az eredményeket, és válaszolni kell a problémás kérdésekre. Az elmúlt időszakban sokat változtattunk a magatartásunkon, a kommunikációs eszközeinken" – összegezte a szövetségi elnök. Ugyanakkor előadóként részt vett az akadémián Biró Rozália szenátor, az SZKT elnöke, Cseke Attila parlamenti képviselő, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke és Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A vasárnap délelőtt további részében Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Szabó Ödön parlamenti képviselő előadását hallgathatták meg a fiatalok. Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 26.Izsák Balázs: senki ne hiányozzon a vasárnapi menetelésről!A székelyek nagy meneteléséről "csak az maradjon otthon, akinek a nevére kiállított hivatalos halotti bizonyítványa van. Más igazoló iratot nem fogadunk el" – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Mint pontosította, a teljes körű részvételt célzó elvárása elsősorban az SZNT vasárnapra meghirdetett nagy menetelés által érintett települések lakosságára vonatkozik. Arra a kérdésre, hogy még mindig 150 ezer felvonulóra számít-e, kijelentette: csütörtökön módosította a számításait, most már 200 ezer résztvevővel számol. Izsák Balázs hozzátette, nem tulajdonít nagy jelentőséget a számoknak, ezeknél fontosabbnak tartja, hogy a résztvevők a közösségi összefogás élményében részesüljenek. Az SZNT elnöke elmondta, hogy a menetelésnek egyebek között a román-magyar alapszerződés 15/9-es cikkelyét kell tudatosítania. Ebben a szerződő felek azt vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait. Ha Románia a Székelyföldet egy nagyobb közigazgatási régióba olvasztaná be, azzal megsértené az alapszerződést. "Azt kérjük Magyarország kormányától, hogy kérje számon az alapszerződés betartását" – jelentette ki Izsák Balázs. Az elnök ironikus hangnemben mondott köszönetet a székelyföldi prefektusoknak, amiért a székely szimbólumok ellen indított pereikkel megerősítették a székely közösségi tudatot. "Üzenem Codrin Munteanunak (Kovászna megye korábbi, magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült prefektusának – a tud.), hogy számítok rá a jövőben is" – jelentette ki. Úgy vélte, a székelyek nagy menetelése meg fogja értetni Bukaresttel, hogy a közösségi akarat semmibe vevése tovább erősíti a székelység hangját, és a követeléseknek újabb és újabb hullámaival kell szembenéznie. Hozzátette, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló konstruktív párbeszéd elkezdését szeretnék elérni. Öt magyarországi városban is demonstrálnak a Székelyföld autonómiájáért Budapesten, további négy magyarországi városban és a világ számos pontján is tartanak szimpátiatüntetéseket a székelyek nagy menetelésével egy időben, vasárnap. A háromszéki Bereck és Kökös közötti 55 kilométeren százezres menetoszlop hívja majd fel a figyelmet az egységes, önálló, autonóm Székelyföld igényére. A magyar közmédia több műsorban is foglalkozik a demonstrációval. László Lajos, a Székelyföldért Társaság (SZT) titkára csütörtökön elmondta, hogy a budapesti Hősök terén lesz a gyülekező vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között. Onnan vonulnak át a román nagykövetséghez, ahol 12 órakor kezdődik a rendezvény, összehangolva a háromszéki demonstrációval. A vidéki rendezvényeket Szolnokon, Debrecenben, Keszthelyen és Sárospatakon szervezik. A székelyföldi autonómiáért a világ több mint húsz váro-sában, számos kontinensen tartanak szimpátiatüntetést. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága múlt heti, egyhangúlag elfogadott állásfoglalásában támogatta a vasárnapi demonstrációt. A közmédia többször, több műsorban is foglalkozik a Székelyföld területi autonómiájának megvalósításáért indított demonstrációval. A Székelyek nagy menetelését pedig a Dunán és a Kossuth Rádióban is élőben közvetítik – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája korábban az MTI-t. A menetelést az MTVA az eseményt megnyitó egyik ökumenikus istentisztelettel együtt élőben közvetíti. A műsorban megszólalnak az erdélyi magyarság politikai vezetői, ismert közéleti szereplői is. A FUEN támogatja a romániai magyarság autonómiatörekvéseit Teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) a székelyek vasárnapi nagy menetelése alkalmából – derült ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség pénteki hírleveléből. A FUEN állásfoglalását Hans Heinrich Hansen, a nemzeti kisebbségek európai ernyőszervezetének elnöke és Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára írta alá. "A FUEN minden fórumon támogatja tagszervezeteinek jogkövetelő törekvéseit, a Székelyföld területi autonómiáját is. Az RMDSZ a FUEN erős partnere, közösen lépünk fel Európában a kisebbségi keretszabályozás megteremtése érdekében" – olvasható az állásfoglalásban. A FUEN vezetői rámutattak: Európa minden őshonos nemzeti kisebbségét megilleti az önrendelkezés joga, és a romániai magyarság – Európa legnagyobb, egy országban élő nemzeti kisebbsége – hosszú ideje kinyilvánította igényét Székelyföld területi autonómiája és a kulturális autonómia iránt. Hozzátették: az autonómia a legtöbb esetben súlyos történelmi örökséget rendezett, és kivívása több évtizedbe telt, de azóta bebizonyosodott, hogy az autonómia erősítette a közösségeket, valamint a régiók és autonóm területek kohézióját. "Arra buzdítjuk a romániai magyarokat, soha ne adják fel a közösség önrendelkezésébe, ügyeik autonóm rendezésébe vetett hitüket. Használják ki a politikai érdekképviselet lehetőségeit, támogassák a közösséget képviselő RMDSZ-t, éljenek a polgári nyomásgyakorlás eszközével, őrizzék meg az erőt adó egységes fellépést" – fogalmaz a FUEN állásfoglalása. Népújság (Marosvásárhely) 2013. november 20.Magyar BukarestVegyék meg, és olvassák el a könyvet! Ágoston Hugó könyve által lehet megszeretni Bukarestet, a város szellemi életét megismerni azonban a Vincze Lóránt könyvéből lehet – ajánlotta mindenki figyelmébe Vincze Lóránt Magyar Bukarest című kötetét Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a könyv előszavának szerzője a szombati könyvbemutatón. – Szatmári Pap Károly és Barabás Miklós óta tudjuk, hogy Bukarest különleges, kozmopolita világ, olyan hely, ahol elegyedik a keleti és nyugati kultúra, magatartás, mentalitás, amely egyszerre Párizs és Fanar. Ebben a világban számos magyar talált munkát, egzisztenciát, boldogulást. Volt időszak, mikor úgy emlegették a román fővárost, mint Budapest után a legnagyobb magyar várost. Az Életeink című rádiós beszélgetéssorozat elkészítésével Vincze Lóránt célul tűzte ki felkeresni a bukaresti magyar kolónia legreprezentatívabb, legaktívabb tagjait, bemutatni azt a szimbiózist, amely kialakult a két-három generáció óta Bukarestben élők, az Erdélyből a kommunizmus idején ide telepedők, a nyolcvankilenc után bukaresti megélhetést keresők, valamint az ott élő magyarországi diplomaták és vállalatvezetők csoportjai között. Ezeknek a beszélgetéseknek a szerkesztett változatát tartalmazza jelen kötet – mondta méltatásában Sarány István, a Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese. A kötet egyszerre szemléli belülről és kívülről a fővárost. Vincze Lóránt, aki a Bukaresti Rádió "fénykorában" került Bukarestbe, amikor a Bukaresti Rádió Szatmártól Bukarestig, Sepsiszentgyörgytől Temesvárig tudósított, az Életeink rádióinterjúkat vetette papírra, így jött létre a könyv, amely egy nagyon izgalmas kerekasztal-beszélgetésre invitálja az olvasót. Beszélgetőkönyv, amelyből kiderül, hogy Bukarest ma is a magyar kultúra fontos központja – hangzott el a könyvbemutatón. Vincze Lóránt a kötetet záró öninterjúban így fogalmaz: "Bármennyire hihetetlen, Bukarest messze felülmúlta várakozásainkat, pezsgő város, előítélet-mentes, kiváló szakmai lehetőségekkel. Eklektikus stílusa nem csupán az építkezésben érhető tetten, de az emberek is nagyon változóak, nyíltak, közben felületesek, babonásak, szeretik a magyarokat, viszont nem szeretik, ha politikai követeléseik vannak, eléggé rossz véleménnyel vannak önmagukról, miközben az erdélyieket tisztának, rendesnek, szorgalmasnak tartják. A legendás Kis Párizs hangulata néha még tetten érhető egy sikkesen elejtett bonjourban, sok helynek, embernek van stílusa: hol elegáns, hol bohókás. Nagyon kíváncsi természetűek a bukarestiek, egy villamosmegállóban is szóba elegyednek idegenekkel, s ugyanilyen hamar mondanak ítéletet bárkiről. De voltak kivételek, Domnul Aurica kilenc éven át volt fodrászom, és miután látta, hogy sem a foci, sem a legutóbbi sztárpletykák nem érdekelnek, elfogadta, hogy a fodrászszékben szeretek csendben maradni, lazítani, és nem akart mindenáron beszélni velem. A bukaresti stílus része a békebeli hangulatot idéző Capsa cukrászda. Szintén francia hatásként érzékelem, hogy a legtöbb háziasszony nagyon jól készíti Crème brulée-t, és általában is Bukarestben sok helyen nagyon jól főznek. De közben semminek nincsen egyértelmű, mindenki számára világos és érthető határa, ha boldogulni akarsz, jobb, ha mihamarabb megtanulod, hogyan beszélj az emberekkel, hogyan alkudozz a piacon. Például ne keress sóskát a sóskaleveshez, mert az délen nincs, ha pedig bizonygatni próbálod, hogy ilyen növény létezik, Erdélyben van, akkor bizony hazaküldenek Erdélybe, és nem etnikai vagy politikai alapon, csak úgy bukarestiesen, és senki nem sértődik meg ezen." A 19. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében szervezett könyvbemutatón levetített kisfilmben – a szerző szavaival élve – " rövid szösszeneteket" mutattak be, amelyben Bukarestben élt/élő magyar értelmiségiek vallottak arról, milyen is Bukarestben magyarnak lenni, mit tud nyújtani a magyar értelmiségnek a román főváros. A könyvbemutató végén a szerző dedikált. Magyar Bukarest Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. november 23.Értékeinkre építünkKonferencia Székelyföld jövőjéről Tegnap délelőtt a marosvásárhelyi közigazgatási palotában került sor a Maros megyei, illetve a marosvásárhelyi RMDSZ szervezésében az Értékeinkre építünk című konferenciára. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a közösségi akarat felmutatásának fontosságáról, az RMDSZ jövőépítéssel kapcsolatos terveiről beszélt, és arról, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban számos olyan esemény történt, amely közép- és hosszú távon meghatározza az erdélyi magyar közösség sorsát, jövőjét. Mi a szülőföldünkön akarunk maradni! "A kiindulópont minden cselekvési tervünknél az, hogy mi a szülőföldünkön akarunk maradni, itthon tervezzük az életünket. Az önkormányzatokban erősek vagyunk, a tervezett közigazgatási átszervezés ezt az erőt lenullázta volna, éppen ezért számunkra jó hír az, hogy végül a régiók átszervezéséről letett a kormány. Ezzel együtt nem kerül sor az alkotmánymódosításra sem, bár a tervezet megvitatásakor bekerült néhány, a magyar közösség szempontjából jelentős módosítás. Az elmúlt időszakban zajlott le a helyi népszavazások kiírása érdekében megtartott aláírásgyűjtésünk. Ennek során alig néhány nap leforgása alatt 200.000 aláírás gyűlt össze a Székelyföldön és a Partiumban. Ez azt jelzi elsősorban, hogy a magyar közösség és az RMDSZ elképzelései egybecsengnek, a magyar emberek egyetértenek a kezdeményezésünkkel, támogatják, megbíznak bennünk. Ez a leghatékonyabb fegyver az RMDSZ kezében – jelentette ki Kelemen Hunor. Rámutatott: mind a kulturális autonómia, mind a székelyföldi autonómia ügyében az RMDSZ kizárólag politikai eszközöket használ, törekedve a román lakossággal való együttműködésre, közös érdekek mentén cselekedve valamiért, nem valaki ellen. Nemcsak Székelyföldről van szó Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kissé "tágította a kérdést", mert, mint mondta, itt nem csak Székelyföldről van szó. – Hadd ne fókuszáljunk csak Székelyföldre akkor, amikor régiósításról beszélünk, amikor egy európai elképzelésről beszélünk. Elmondta, annak ellenére, hogy egy ideig az Európai Unióban az volt az elképzelés, hogy a szegény régiókat közelebb hozzák a gazdag régiókhoz, bebizonyosodott – egyébként Romániában is a nyolcas régiók teljesen hibás megfogalmazása miatt –, hogy fiaskó volt az egész. – Nem működött: a gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények még szegényebbek. Ezért az Európai Unió a következő hét évre átütemezi a prioritásokat, azt mondja, hogy klaszter típusú felépítésre fókuszáljatok, ami azt jelenti, hogy kutatás, innováció, technológia, kis- és középvállalkozások, és olyan struktúrák megépítése, amelyek nem feltétlenül csak területhez kötődnek. Erre kell felkészülnünk, ha több európai uniós pénzt akarunk lehívni. Statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a nyolc régió nem működőképes, nem lehet így továbbmenni, és egy kicsit lépjünk ki abból a cipőből, hogy ebben a régiósításban nem tudunk időnként másról gondolkodni, csak így vagy úgy. Ez véleményem szerint nem fog megvalósulni Romániában, hiszen az alkotmány miatt valószínűleg 2015-ben lehet erről beszélni. Készüljünk fel, hiszen vannak kisebb régiók, vannak Leader-programok, vannak olyan helyi kezdeményezések, amelyek a régiót is segítik. Bármilyen decentralizálás jó Péter Ferenc, az Erdélyi Magyar Önkormányzati Tanács elnöke, Szováta polgármestere szerint ezek a tanácskozások nagyon hasznosak, hiszen már a kormány is decentralizálásról beszél. – El kell gondolkoznunk azon, hogy ez jó-e nekünk. Véleményem szerint bármilyen decentralizálás jó mind a megyéknek, mind magának Székelyföldnek. Ez azt jelenti, hogy nagyobb hatalommal rendelkeznek majd a megyei és a helyi önkormányzatok. Úgy gondolom, ezek a tanácskozások fontosak, továbbra is együtt kell lennünk, és együtt kell képviselnünk ugyanezt az irányt. Székelyföldön a területi autonómia a megoldás, de ez nem megoldás a Székelyföldön kívül Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára: – Két témát választottunk: az egyik a Hogyan tovább, Székelyföld?, a másik az oktatási kérdés, amely mindenképp meghatározó nemcsak a mindennapjaink, hanem a magyar közösség hosszú távú megmaradása, fejlődése, boldogulása szempontjából. A hogyan tovább, Székelyföld kérdést én kizárólag Erdély vonatkozásában tudom megválaszolni, hiszen nemcsak erre a kérdésre kell válaszolnunk, hanem hogy hogyan tovább, szórvány, hogyan tovább partium, és amíg a Székelyföldön egyértelműnek tűnik, hogy hosszú távon a területi autonómia a megoldás, ez nem nyújt megoldást a Székelyföldön kívül. A kulturális autonómia és annak az elemei jelentik azt, ami magyar szempontból nagyon fontos. Mérföldkőnek tartom a májusi kongresszust Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke: – A csíkszeredai kongresszus után a három székelyföldi megye, látva a kongresszusi dokumentumot is, amely Székelyföld fejlesztéséről szól, stratégiai, majd – ezt lebontva – akciótervet dolgozott ki annak érdekében, hogy hogyan visszük tovább Székelyföld fejlesztési kérdéseit és a székelyek ügyét. Ebbe a sorozatba kapcsolható be – láthatóan nagy eredménnyel – például az az aláírásgyűjtési akció, amelyen tíz nap alatt több mint 120 ezer aláírást gyűjtöttünk egy hárommegyés fejlesztési régió kezdeményezése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a Székelyföldön lakó 609 ezer magyar ember közül 120 ezren írták alá, tehát minden negyedik székelyföldi ember támogatta aláírásával tíz nap alatt ezt az ügyet. Visszaigazolta ez az akció is azt, amit a májusi kongresszuson megfogalmaztunk stratégiai célként Székelyföld jövőképe érdekében. Kialakult, újraindult, erősödött az összefogás különböző kérdésekben, a legutóbbi a székelyek nagy menetelése alkalmával, amikor Háromszéken több mint százezer ember gyűlt össze Székelyföld – és nem csak Székelyföld – minden sarkából. Tehát ilyen szempontból mérföldkőnek tartom a májusi kongresszust, és az elmúlt hónapok tanácskozásainak konkrét eredménye után látszik, hogy a terv reális és életképes. A mai rendezvény is ebbe illeszkedik bele. Fontos, hogy Székelyföldre figyelünk Vincze Lóránt, az RMDSZ külpolitikáért felelős titkára: – Már a címe is jó, mert van egy alap, amire építeni lehet. Ezek valóban az értékeink, és az, hogy Marosvásárhelyen került sor egy ilyen konferenciára, azt jelenti, hogy valóban a Székelyföldnek akar üzenni. Nagyon jó, hogy az elmúlt hónapban sok vita, sok javaslat elhangzott. Fontos az, hogy Székelyföldre figyelünk, és ez a konferencia valóban Székelyföldnek üzen. Sok építő vita volt, sok javaslat elhangzott a Székelyföld jövőjével kapcsolatosan, én úgy érzem, hogy a székelyföldi kohézió igazából most kezd körvonalazódni. És ez csak erősítheti a régiót. Európában is azok a régiók váltak sikeressé, amelyek pontosan meg tudták határozni, hogy mit szeretnének tenni a jövőben, melyek azok a fejlesztési vonalak, amelyekre ráállítanák a helyi gazdaságot, melyek a közösségnek a legfontosabb mozgatórúgói, és ha önmagunkat definiáljuk itt, a Székelyföldön, akkor utána a következő lépések már könnyebbek lesznek, utána már eszközöket és lehetőségeket lehet keresni a célok megvalósításához. A szakmai viták mindig előre viszik az ügyeket Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke a tanácskozás végén a Népújság kérdésére kijelentette: – Azt hiszem, az RMDSZ ezúttal is két nagyon fontos tényt bizonyított. Egyik az, hogy mi minden kérdést szakmai megalapozottsággal közelítünk meg, és így próbáljuk a jövőt megfogalmazni, másrészt mindig aktualitásokkal foglalkozunk. Ma három nagyon fontos aktualitásról beszéltünk: az egyik a küszöbön álló decentralizáció, ami a kormány felelősségvállalásával tulajdonképpen el is kezdődött, másrészt beszéltünk az autonómiatervezetről, amit nemsokára közvitára is bocsát az RMDSZ, illetve beszéltünk a régiósításról, amit nem adtunk fel, lévén, hogy a fejlesztési régióknak az újragondolása továbbra is aktualitás. – Gondolja, hogy az ilyen tanácskozások előre viszik az autonómia ügyét? – Azt hiszem, hogy a szakmai viták mindig előre viszik az ügyeket, mert ezekben lehet tisztázni olyan félreértéseket, amelyek például a régiósításra vonatkozó kezdeményezésünket akadályozták. Ezért szerveztük ezt a konferenciát nyilvánosra, mert meggyőződésem, hogy még mindig sok olyan előítélet van, amely akadályozza a közigazgatási reformot. – Ez azt jelenti, hogy folytatni szeretnék? – Természetesen, a konferencián szóba került az is, hogy minden egyes felmerülő kérdésben rendkívül fontos az, hogy egyeztessünk a román társadalom képviselőivel. Azt gondolom, a következő lépésünk ez lesz. Legutóbb a rendkívüli megyei tanácsülésen sikerült végre párbeszédet elindítani a régiósítás ügyében. Folytatjuk ezt a kezdeményezést, úgyhogy a következő lépés Maros megyében minden bizonnyal egy olyan találkozó szervezése lesz, ahol ezeket a kérdéseket már a román pártok képviselőinek a részvételével fogjuk újra megnyitni. Remélem, ezúttal eleget tesznek a meghívásunknak, mert sajnálattal kell mondanom, hogy, bár többször kezdeményeztünk tanácskozást, kezdeményezésünkre nem válaszoltak. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. december 12.Újjászületés fagybanA megújulni képtelen szervezetek bukásra vannak ítélve, bármilyen magasztos célt tűztek zászlajukra. Az agonizálást csak úgy kerülhetik el, ha programjaikat és eszközeiket a folyamatosan változó körülményekhez igazítják. És nem feledkeznek meg az arculatfrissítésről, a csatározásokban erodálódott, netán hitelt vesztett vezetőik visszaléptetéséről. Az erdélyi magyarság politikai központja az elmúlt két évtizedben Marosvásárhely volt. A román nacionalizmusra válaszképpen itt fogalmazódott meg legmarkánsabban, már a fordulat utáni első napoktól, a jogainkért való küzdelem szükségessége. A gyertyás-könyves tüntetésen és a márciusi ellenállás napjaiban itt volt a legnagyobb támogatottsága az újonnan létrejött demokratikus szövetségnek. Ezzel a kezdeti indíttatással élve látszólag a szervezet országos politikai hatalmi központjává vált a város. Mi sem jelképezte ezt jobban, mint a magyar és román köztársasági elnökök – Göncz Árpád és Emil Constantinescu – itteni találkozója. És ez a város adta az egyetlen magyar miniszterelnök-helyettest a román kormányban és minisztereket. Akiket a többségi média is sikeresnek minősített. De úgy tűnik, az utóbbi években a legnagyobb magyar közösség tért vesztett nemcsak a románsággal szemben, hanem az RMDSZ-en belül is. Sokan a szövetségi elnökség átadásával magyarázzák ezt. Mások a székelyföldi kis tigrisek féktelen hatalomvágyának számlájára írják. Az eddigi teljesítménnyel elégedetlenek – a polgármesteri szék, egy szenátori hely, a város és a megye vezetésének elvesztése – a bekövesedett helyi struktúrát vádolják, valamint az évtizednyi marakodást a városi és megyei szervezet között. Feltételezhetően részben mindenkinek igaza van, de ennél is fontosabb, hogy mikortól lesz érezhető a megfiatalított városi és megyei szervezet ténykedése. Dicséretes, hogy a többi magyar szervezettel összefogva sikeres Forgatagot szerveztek, de a 100 éves Kultúrpalota rendezvénysorozat – a román megyevezetés gáncsoskodó, múltfoglaló ténykedése miatt – sok keserű pillanatot okozott. Nem ártana, ha az RMDSZ megyei szervezetének mai küldöttgyűlésén őszinte helyzetelemzést tartanának. A napirenden szereplő alapszabály-módosítást a hatékonyabb működés szellemében eszközölnék. A közelgő európai parlamenti képviselőjelölt állításánál a helyi érdeket tartanák szem előtt. Miért ne lehetne marosvásárhelyi jelölt, amikor Vincze Lóránt személyében nemcsak brüsszeli, de európai kisebbségvédelmi tapasztalatokkal rendelkező fiatal politikust támogathatnának. Ilyen apró lépésekkel – a szövetségi politikai alelnök mellett – talán lassan visszaszerezhető lenne az elvesztett országos pozíciónk. Hisz még mindig a legnagyobb magyar közösség vagyunk. Élnünk kell hatalmunkkal! Karácsonyi Zsigmond Népújság (Marosvásárhely) 2013. december 13.Kelemen: az RMDSZ nem köt koalíciót más pártokkalAz RMDSZ Maros megyei szervezetének Nyárádszeredába kihe- lyezett csütörtök délutáni küldöttgyűlése megszavazta a megyei alapszabályzatot és a Brassai Zsombor megyei elnök által javasolt ügyvezető elnököt, Kovács Levente politológust. A több mint 200 fős testület Winkler Gyulát és Vincze Lórántot jelölte a jövő májusi európai parlamenti listára, de elhangzott, hogy január 30-ig másokat is lehet jelölni. A listáról a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) februári ülésén döntenek. Tóth Sándor házigazda, Nyárádszereda polgármestere üdvözölte a megjelenteket, és azt kívánta: legyen ez a küldöttgyűlés mérföldkő, egy új korszak kezdete az RMDSZ életében. A tanácskozáson jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy eljött a pillanat, amikor el kell számolni a sikerekkel és kudarcokkal. Hangsúlyozta, hogy olyan körülmények között, amikor a hatalom folyamatosan korlátozni próbálja a kisebbségi jogokat, visszaszorítani próbálja az anyanyelvhasználatot, tiltja a magyarság szimbólumainak a használatát, nehéz a jogainkért harcolni, de ugyanolyan nehéz megvédeni a már kiharcolt jogokat. Eredménynek nevezte, hogy a készülő alkotmányba sikerült bevinni azt, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, bekerülhet ugyanakkor a kisebbségi szimbólumok használata, valamint a kulturális autonómia. A küldöttgyűlés visszatérő témája a jövő évi európai parlamenti választások volt; a felszólalók hangsúlyozták, hogy erről fog szólni a következő időszak. Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ saját jele alatt indul, nem köt koalíciót más pártokkal, csak olyan emberekkel, akik azt gondolják, „ott kell lenni, ahol rólunk is döntenek”. Brassai Zsombor megyei elnök is a 2014-es európai parlamenti választások fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az EP-választásokon Maros megye jelöltjének megfelelő helyen kell szerepelnie a listán, hiszen „Maros megye erős. Elértük, hogy számon tartanak és számítanak ránk (…), de jelen kell lenni Brüsszelben is”. A küldöttgyűlésen jelen volt a csíki területi RMDSZ, illetve a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke, mindketten az összefogás fontosságát hangsúlyozták, amely nemcsak Székelyföldet, de a szórványt is erősíti. Mózes Edith e-nepujsag.ro Erdély.ma 2013. december 29.Az ötszázezredik éveA „hideg béke” évének titulálta a befejeződéséhez közeledő 2013-at Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A minősítés nyilván a hazai magyar politikai préri hangulatát hivatott érzékeltetni, azt az állapotot, amelyben látványos vagy tétre menő egymásnak feszülés nélkül, de a közeledés leghalványabb jelét sem láttató módon élt idén a romániai magyar politikai piac két meghatározó szereplője, az RMDSZ és az EMNT. Én mégis az ötszázezredik évének nevezném a lecsengőben lévő esztendőt, és nemcsak azért, mert az egyszerűsített honosítási eljárás révén megszerezhető magyar állampolgárság intézményét szinte kivételesnek nevezhető egyetértésben támogatja a két említett párt. Sokkal inkább azért, mert a határmódosítás nélküli nemzetújraegyesítés olyan siker, amilyen már régen dagaszthatta a kebleket országhatárokon innen és túl. Szabadulás Természetesen nem véletlen, hogy éppen Böjte Csaba ferences szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna mondták el félmilliomodikként az eskü szövegét, és váltak aláírásukkal immár közjogi értelemben is az anyaország tagjává. Szimbolikus helyen – az Országház kupolatermében – és időpontban: december 5-én. Jelképes emberek főszerepben, akiknek jelenléte önbizalomnövelő módon képes igazolni, mekkorát képes fordulni kilenc esztendő alatt a világ. Miután a 2004. december 5-i gyászos emlékű népszavazást követően – Lukács Csaba után szabadon – „végképp beszorultunk a trianoni határok közé, mert nem akadt kétmillió igen egy olyan kérdésben, hogy kék-e az ég, magyar-e a magyar.” Immár 500 ezret meghaladó számú külhoni magyar állampolgár, köztük több mint 200 ezer választókorú polgár várja a 2014-es év nagy erőpróbáját, a magyar parlamenti választást. Azt az izgalmat és meghatottságot borítékoló alkalmat, amikor először élhet szavazati jogával a frissen hivatalosított magyar állampolgár, és ha egyelőre csak érintőlegesen is, de hozzájárulhat egy újabb parlamenti ciklus sorsának alakításához. Hogy él-e vele, jelentős mértékben a hazai magyar pártok, az RMDSZ, az MPP és az EMNP felelőssége, a mobilizálás ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszik. Az előjelek jók, úgy tűnik, e tekintetben azonos oldalon áll és tevékenykedik mindenki. Furcsa is lenne az ellenkezője, még az esemény nemzetpolitikai jelentőségén túl is. A jövő év ugyanis a romániai magyarság számára igencsak erőltetett menetnek ígérkezik, s mindenkiben meglehetős értetlenséget keltene, ha bármelyik politikai alakulat a választói jog szelektív alkalmazására buzdítana. Arccal Brüsszelnek A két hazai megméretés közül az első – az európai parlamenti választások – korántsem elhanyagolható. Ami így, december végén valószínűsíthető: a megelőző alkalommal ellentétben 2014-ben nem lesz magyar koalíció, sezáltal elsősorban Tőkés László helyzete kerül fókuszba. Tőkés néppárti színekben való indítását ugyan nem zárja ki Toró T. Tibor, de nem is valószínűsíti, s miután az EMNP előrelátható választói támogatottsága valószínűleg nem jelentene megfelelő erejű hordozórakétát, a volt püspököt egyre többen látják a Fidesz EP-listáján. Az erről zajló beszélgetések tényét Toró is megerősítette, így egyre kétségbevonhatatlanabbul ebbe az irányba tart a folyamat. Miután az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint Tőkést az EP-be való bejutás pillanatától nem tekinthette magáénak a tulipános alakulat, jövőre eleve két brüsszeli-strasbourgi helyben gondolkodnak, amelyek megszerzését reálisnak is tartják. Eddig hárman jelezték indulási szándékukat, az elnök által sem kifogásolt teljesítményt nyújtó eddigi EP-képviselők, Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett Vincze Lóránd igyekszik Brüsszelbe. Nyilatkozatok szintjén mindhárman a lista még bejutást ígérő második helyét célozzák meg, ami egyrészt kissé viccesen hangzik, másrészt azt sugallja, hogy valakinek fenntartja a tuti nyerő helyet az RMDSZ. Név még nem nagyon hangzott el, a politikai zuhanyhíradó a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter nevét emlegeti, amit Kelemen sem cáfol – ellentétben a Borbély László és Frunda György esetleges jelöltségével. A választási szorzók alapján, magas magyar és a szokásosan alacsony román választói részvétel esetén a két hely megszerzése nem tartozik az illúziók birodalmába, Tőkés más irányból való „megérkezése” esetén pedig maradna az erdélyi magyarság háromfős brüsszeli képviselete. És ez – figyelembe véve az Európa-parlament létszámának csökkentésével együtt járó Románia-kvóta szűkülését – egyértelmű nyereségként kezelhető. Ellenzéki arculatépítés Mindez azonban nem vinne közelebb a sokak által óhajtott romániai magyar képviseleti egység megteremtéséhez. Úgy tűnik, e tekintetben kizárólag az EMNP izmosodása segíthet, az erőviszonyok 2016-ra való kiegyensúlyozása, aminek esetleges elmaradását Toró T. Tibor is kimagyarázhatatlannak tartaná. Miután úgy tűnik, az USL tagjait összekötő érdekek sokkal erősebbek, mint a pártszövetséget feszítő ellentétek, az RMDSZ-t egyelőre inkább ellenzéki arculatának kiépítése foglalkoztatja. Ezt ugyanis mindeddig elmulasztották megtenni, ezt részben a kormányra kerülés fel-felvillanó lehetőségének bűvölete, de a nemzedékváltás nyomán bekerülő emberállomány hiányosságai is magyarázzák. Ma alig látni RMDSZ-es honatyát vagy szakértőt a bukaresti vitaműsorokban, s nemcsak azért, mert nem hívják őket, de – amint ezt Kelemen Hunor is elismerte – a bevethető állomány korlátozottsága okán is. Márpedig a restitúciók ügyében indított román „ellenforradalom”, vagy a regionalizáció-autonómia kérdéskörében is a leghalványabb ellenvélemény nélkül hömpölyög az esetenként becsületsértő szinten zajló agymosás. Békejobb A letűnő év legfontosabb nemzetpolitikai hozadéka azonban kétségtelenül az, hogy kilencven országból ötszáznegyvenezren kérték a magyar állampolgárságot. „Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre is” – fogalmazott a félmilliomodik ünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök. Böjte Csaba édesapja versét idézte. A költemény, amelyet szűk körben mondott el Erdélyben az ötvenes években, nem maradt fenn, de mivel egy besúgó is jelen volt az eseményen, a Szekuritáté tudomására jutott. A román hatalom hétéves börtönbüntetéssel „honorálta”, amiből négyet le is töltött. Szabadulása után másfél hónappal belehalt a szamosújvári börtönben szerzett betegségekbe. A vers a reményről szólt, arról, hogy odakint hideg van ugyan, a farkasok üvöltenek, de ki kell tartani, mert egyszer csak eljön az áldott tavasz. Böjte Csaba élete és tettei is a reményről szólnak – immár ötezer árva vagy szegény sorsú gyereknek biztosította az újrakezdés lehetőségét, a jobb élet esélyét. Nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket, hiszen intézményeiben magyar gyerekek nevelkednek, tanulnak szakmát, rendeződik az életük. Akik viszont csak jövendő szavazatok fényében vagy elkölteni vélt adóforintok mértékében látják és mérik a világot, soha nem fogják megérteni, mit is jelent pontosan ez az új nemzetegyesítés. A ferences szerzetes egyik gondolata azonban talán nekik is mond valamit: a befogadásból mindig élet fakad. A 2010 májusában, az újonnan alakult magyar országgyűlés tagjai többségének kinyújtott kezét eddig több mint félmillió, az anyaország határain kívülre kényszerült nemzettárs fogadta el. Békejobbként. Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. január 16.Az Európai Bíróságon keresik igazukat (Kisebbségvédelmi polgári kezdeményezések sorsa)Tavaly mindhárom erdélyi magyar szervezet kidolgozta kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését, de az Európai Bizottság (EB) mindhárom esetben úgy értékelte, nem tartozik hatáskörébe a kérdés, és visszautasította a dokumentációk iktatását. Előbb a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd az RMDSZ is bejelentette: az EB döntését megfellebbezik a luxemburgi Európai Bíróságon. Az SZNT meg is tette, Izsák Balázs elnök nemrég közölte, hogy december 20-án került az első tanács elé a keresetük. Tegnap a Krónika adta hírül, hogy az RMDSZ lekéste a fellebbezést, és bár több ízben ígérte, nem tette meg a szükséges lépéseket. Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára tegnap Sepsiszentgyörgyön cáfolta a Krónikában megjelenteket, és dokumentumot is mutatott, mely igazolta, hogy az Európai Bíróság honlapján bejegyezték fellebbezésüket. Magyarázata szerint hosszú folyamat, míg iktatják a keresetet, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Krónika bizonyára azért jutott hamis következtetésre, mert beterjesztőként az RMDSZ-t és az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját (FUEN) kereste, de nem a szervezetek, hanem a héttagú kezdeményező testület nyújtotta be a fellebbezést, ugyanakkor az óvás leadásának határideje nem két hónap, hanem még plusz tíz nap volt. Az üggyel megbízott ügyvédi iroda több ízben érdeklődött az európai testület kancelláriáján, kiegészítésekre volt szükség, így tolódott az ügy – mondta el Vincze Lóránt. A legutolsó pontosításokat január 9-én küldték el Luxembourgba, vélhetően most már minden rendben, és onnantól kell számítani a két hónapot a hivatalos iktatásig, amikor már az Európai Bíróság hivatalos közlönyében is megjelenik keresetük, ismertette az ügyiratcsomó számát is: T646/13. Vincze Lóránt szerint körülbelül egy évet kell még várni a bírósági ítéletre, eddig egyetlen polgári kezdeményezéses precedens volt, tíz hónap után tartották az első tárgyalást, ítélet még nem született, tehát nem tudni, milyen következményekkel számolhatnak. Ha végül a bíróság elutasítja keresetüket, akkor más utakat keresnek, hogy érvényesítsék a javaslatcsomagban szereplő kisebbségvédelmi intézkedéseket – mondotta. Az RMDSZ a FUEN-nel társulva készítette el a Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomagot, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika vonatkozásában javasolt intézkedéseket az EU-nak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt tavaly év elején a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről dolgozott ki kezdeményezést, ezt előzetes jogi véleményezésre nyújtották be, de visszautasították őket. Úgy döntöttek, megvárják, mi lesz az SZNT és az RMDSZ kezdeményezéseinek sorsa, és annak függvényében lépnek, de miután a másik két szervezet is falakba ütközött, úgy döntöttek, nincs értelme tovább haladni ezen az úton – mondta el a Háromszék kérdésére Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke. Legelőször tehát az SZNT által kezdeményezett perben várható döntés. A közképviseleti testület és nemzetközi partnerei a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről állítottak össze dokumentációt. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. január 18.Feladatok és lehetőségek az EP-ben (Megkezdődött az RMDSZ-es jelöltállítási kampány)Elkezdődött a belső kampány az RMDSZ-ben, elindult az EP képviselőjelöltek országjárása, a megyei, helyi szervezetek, platformok támogatását próbálják elnyerni, ezek alapján rangsorolja ugyanis a jelentkezőket a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Az RMDSZ, ha eléri az öt százalékos parlamenti küszöböt, két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, három név forog közszájon: a jelenleg is mandátumát teljesítő Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett a lista élére szeretne kerülni Vincze Lóránt, a szövetség külügyi titkára is, aki az elmúlt években Winkler titkáraként tevékenykedett Brüsszelben. Az elmúlt napokban a háromszékiek pártfogását elnyerni érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahol a sajtónak is beszámolt tapasztalatairól, terveiről. Dél-Tirolból érkezett, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) első elnökségi üléséről – tavaly óta ő az RMDSZ által delegált elnökhelyettese a FUEN-nek –, s mint mondotta, „jó érzés ilyen pozitív példával indítani az évet”. A dél-tiroli németeknek ötven évre volt szükségük autonómiájuk kivívásához, ha ezt vesszük példaként, akkor mi az út felénél járhatunk – vélekedett. Kifejtette: az ottaniak harca sem ért még véget, most például azt szeretnék elérni, hogy az adókból helyben maradó 90 százalékot ne kelljen Rómába küldeni és a visszaosztást várni, hanem maradhasson helyben, és csak a központi kormányt megillető tíz százalékot utalják át. Meglátása szerint az erdélyi magyarság autonómiaharca új szakaszhoz érkezett, „most már erős társadalmi alapja van, komoly politikai egység áll mögötte és innen gyorsabban lehet építkezni”. Kifejtette, hogy szükség van komoly partnerekre is, a FUEN erős támogatást nyújthat Európában, de nagyon fontos lenne, hogy itthon meggyőzzük a román politikumot, hogy kedvezőbb körülményeket teremtsünk az autonómia befogadására. Elmondta, a Székelyföld – angolul Szeklerland – koncepció immár bejáratottá vált Brüsszelben, és most már egyértelmű az itthoni szándék, az ott tevékenykedők pontosan tudják, mit kell képviselniük. A polgári kezdeményezés esetében meg kell várniuk az Európai Bíróság döntését, de addig sem ülnek tétlenül, a kezdeményező bizottság átalakul politikai grémiummá, „igyekszik majd minden területen becsatornázni az európai szabályozás felé vezető lehetőségeket”, és megpróbálják lebontani szép lassan a kisebbségi ügyeket övező európai közöny falát. Vincze Lóránt szerint az új Európai Parlament, új Európai Bizottság új politikákat fogalmaz majd meg, az európai szerződések módosítása elkerülhetetlen – főleg gazdasági okokból –, és ha ez elkezdődik, „kisebbségi szempontból is ott lehet lenni, benyújthatjuk a magunk javaslatait, ha addig elég erősek leszünk” – mondotta. Az Európai Néppártban is sikerült áttörést elérniük az elmúlt négy esztendőben, 2009-ben politikai határozatot fogadtak el az európai őshonos kisebbségek védelméről, 2012-ben pedig már a Néppárt alapprogramjába is bekerült a kisebbségi kérdés, most szeretnék elérni, hogy választási programjában is szerepeljen. Elmondta, hogy az RMDSZ EP-képviselői elsősorban kisebbségvédelmi kérdésekkel foglalkoztak, de nagyon fontos az EP-ben végzett szakpolitikai munka, így tudnak segíteni az önkormányzatoknak, a gazdálkodóknak stb. Megemlítette az új, idén kezdődött költségvetési időszak jelentőségét, és annak a veszélyét, hogy Románia még mindig nem készült fel erre, az EB visszadobta javaslatcsomagját, így kérdésessé vált, mennyire hatékonyan tudja lehívni majd az európai pénzeket. Meglátása szerint mindezek dacára Románia sokat köszönhet az uniós csatlakozásnak, főként gazdasági tekintetben, sikeresek voltak a vidékfejlesztési és mezőgazdasági területalapú támogatások, a fiatalok számára biztosított ösztöndíj, a külföldön tanulás és egyéb hasonló lehetőségek. „Megérte. Folytatni kell, mert Románia számára ez jó” – mondotta. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. február 27.Fidesz-színekben indul Tőkés LászlóA május 25-én tartandó európai parlamenti választás erdélyi magyar vonatkozásairól döntött az elmúlt hét végén az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt. Közös erdélyi magyar lista hiányában Tőkés László a Fidesz színeiben indulna, az RMDSZ listáját a szövetség jelenlegi EP-képviselői vezetik. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégén véglegesítette az európai parlamenti választásokra szóló listáját, illetve stratégiáját. Az RMDSZ Kolozsváron rangsorolta jelöltjeit, a Néppárt pedig Székelyudvarhelyen megtartott választmányi ülésén döntötte el, hogy nem állít önálló listát, Tőkés Lászlónak viszont azt javasolja, éljen a Fidesz-KNDP listán számára felajánlott befutó hellyel. Az utolsó pillanatig remélt közös RMDSZ-Néppárt-MPP-lista nem jött össze, ezt a lehetőséget az RMDSZ csúcsvezetősége elvetette. A szélesebb merítésű közös lista helyett az RMDSZ a Magyar Polgári Párttal kötött „különbékét”, ennek hozományáról azonban közelebbit nem tudni: az EP-választásokra rangsorolt RMDSZ-listán egyelőre nincs MPP-s jelölt. Az RMDSZ-lista sorrendje: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedűs Csilla és Antal Lóránt. Az eredetileg negyedik helyre rangsorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy az EP-lista utolsó helyére kerüljön Újdonság az idei EP-választáson: Tőkés László Fidesz-listán A Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT) az első hat helyet rangsorolta. A jelöltek között igen szoros verseny alakult ki, az RMDSZ csúcsvezetőségének szavazategyenlőség miatt meg kellett ismételnie a voksolást. Sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök ezúttal nem beszélt arról, miért maradt el a Néppárt által folyamatosan kért közös lista, viszont részletesen kitért a Magyar Polgári Párttal folytatott tárgyalásokra. A SZÁT arról döntött, mondta Kelemen, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az MPP-vel a körvonalazódó együttműködési megállapodásról. Amennyiben ez létrejön, az MPP-jelöltek számára megnyílik az út az RMDSZ-listán való részvételhez. Kelemen azonban hangsúlyozta: az EP-lista első két, befutónak számító helye végleges marad. Nem pártkoalícióról van szó azonban, az RMDSZ választási listáin szereplő MPP-seknek ugyanis kötelezően RMDSZ-tagnak kell lenniük. Ebben az RMDSZ-elnök semmi kivetnivalót nem talált, miután, mint fogalmazott, az RMDSZ civil szervezet, az MPP pedig pártként van bejegyezve. Az RMDSZ–MPP megállapodás az EP-választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról szól, de ehhez „az MPP-nek nem kell feladnia identitását” – fogalmazott Kelemen Hunor. Távol marad a néppárt Toró T. Tibor bejelentését, miszerint az EMNP nem állít önálló listát az Európai-parlamenti választásokra, nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Több erdélyi online-lap tudósításának kommentjében sokan csalódottságuknak adtak hangot. Mint fogalmaznak, azokat árulta el a néppárt, akik nem akarnak az RMDSZ-re szavazni: az RMDSZ szatellit pártjává vált MPP a nemzeti oldal számára már nem jöhet szóba, így néppárti lista hiányában immár három erdélyi magyar párt mellett sincs választási lehetőség, csak az RMDSZ-lista. Az EMNP elnöke lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: megérti azokat, akik csalódottan fogadták a néppárt bejelentését, hiszen egy politikai pártnak a választásokon az a feladata, hogy harcba induljon. „Azt üzenem nekik, hogy számunkra az igazi csatára 2016-ban kerül sor: akkor kell bizonyítania a néppártnak, hogy felnőtt a feladathoz, meghatározó ereje lett az erdélyi magyar politizálásnak.” Toró szerint 2014-ben az EMNP feladata az, hogy biztosítsa az erdélyi magyarok minőségi képviseletét Brüsszelben, erre pedig Tőkés László a legalkalmasabb, akit mindenképpen be szeretnének juttatni az EP-be. A helyzet jelenlegi állása szerint ennek legbiztosabb módja, ha Tőkés a Fidesz-KNDP listáján indul. „Nem akartunk részese lenni az RMDSZ által elindított meggondolatlan és felelőtlen folyamatnak, nem akartunk hasonló kártyával válaszolni. Az RMDSZ a párt 24 éve bejáratott jelképét, a tulipánt fontosabbnak ítélte, mint az erdélyi magyarok képviseletét Európában. Ezért a néppárt saját közvetlen érdeke ellen döntött, amikor elhatározta, hogy nem indít listát” – érvelt a párt elnöke. A néppárti politikus úgy látja, ma egy dolog bizonyos: Tőkés László az EP tagja lesz. Az azonban megkérdőjelezhető, hogy az RMDSZ eléri-e az 5 százalékot. „E döntés felelősségét az RMDSZ-nek kell vállalnia” – fogalmazott a néppárt elnöke, aki a következő hetekben, hónapokban pártjával a szervezetépítésre törekszik, hogy minél több embernek elmondhassák döntésük lényegét és helyességét. Orbánnak sem sikerült Az elmúlt héten Tőkés László és Kelemen Hunor is Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél járt. Kérdésünkre, hogy ebben szerepe van-e a hétvégi, két döntésnek, Tőkés igennel válaszolt. „A miniszterelnök úr az RMDSZ elnökére nem tudott hatással lenni. A beszélgetés során még egy utolsó kísérletet tett az erdélyi magyar pártok összefogására az EP-választásokon, de eredménytelenül” – fogalmazott Tőkés, aki szerint Kelemen Hunor a Verestóy, Frunda, Markó féle „MSZP-s mag” foglya. Mindenféle híresztelés ellenére Orbán soha nem döntött határon túli kérdésekben a határon túli vezetőkkel történt tárgyalások, egyeztetések nélkül, fogalmazott Tőkés László, aki felelevenítette a 2007-es és a 2009-es EP-választásokat megelőző tárgyalásait Orbán Viktorral. „Mindig a számunkra elfogadható alternatívákat támogatta, és most is rám bízta, döntsem el, indulok-e a Fidesz-KNDP lista befutó helyén vagy sem?” Az EP-képviselő szerint 2014-ben teljesen új helyzet állt elő: az erdélyi jelölt Fidesz-listán történő indulása minden szempontból legitim, hiszen a határok fölötti nemzetegyesítésben, egy nemzetben gondolkodunk. „Azzal, hogy idéntől a külhoni magyarok is szavazhatnak az országgyűlési választásokon, új lehetőség, új kor kezdődött, következésképpen a jelöltek listáján is közösen jelenhetünk meg az anyaországi magyarokkal”. Tőkés László szerint a közös lista elmaradása azzal a veszéllyel járhat, hogy az RMDSZ nem küld május 25-én képviselőket az Európai Parlamentbe. „Ez a lista nem nyerő Erdélyben. A hét évvel ezelőtt ellenem indított Sógor Csaba képviseli a székelységet és az egyházat, a harmadik helyre került Vincze Lóránt Verestóy Attila embereként az egykori Előre napilap jogutódjánál, az Új Magyar Szónál kompromittálódott. Ez a csapat nem hiteles, így nem is meglepő, hogy a lista egyetlen hiteles embere, Eckstein-Kovács Péter nem kerülhetett befutó helyre”. Sógor: lenn sem kell a közös lista Az RMDSZ EP-listájának második helyére került Sógor Csaba az Erdélyi Naplónak elmondta: nem az RMDSZ csúcsvezetőségén múlott a közös lista meghiúsulása. „Vidéki körútjaimon sokszor találkoztam olyan helyzettel, amikor a helybéliek azt mondták, ha ismét kiegyezünk Tőkéssel, rájuk ne számítsunk. Olyan településeken találkoztam ezzel, ahol Tőkés László rendezvényeken szidta az RMDSZ-t.” Ilyen előzmények után Sógor szerint már nem lehetett vállalni a közös listát. Az RMDSZ-politikus úgy tartja, a néppártnak sokkal jobb eredményeket kellett volna elérnie a helyhatósági és a parlamenti választásokon ahhoz, hogy tárgyalási alapja legyen a közös lista kialakításához. Kérdésünkre, hogy ennek elmaradása mennyire befolyásolhatja a szavazókat, Sógor elismerte: közös listával könnyebb volna a dolguk. „Ma az igazi kihívás az, miként tudjuk mozgósítani az erdélyi magyarságnak azt az 57-58 százalékát, amely bármilyen választáson inkább az otthonmaradást választja.” Ha az erdélyi magyar szavazók elsöprő többsége élne szavazati jogával, akár 5-6 EP-képviselőt is kijuttathatna Brüsszelbe. 2009 óta azonban változatlanul az a nagy kérdés, miként lehet megszólítani az otthon maradók nagy táborát – fogalmazott Sógor Csaba. Eckstein-Kovács: nem negyedik vagyok a sorban Azért utasította vissza Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ EP-listájának negyedik helyét, mert úgy véli: ismertsége, népszerűsége okán jobb pozíciót érdemelne. A volt szenátor a Krónikának adott interjúban elmondta: bántja, hogy a Szövetségi Állandó Tanács tagjainak Kelemen Hunor elnök előre megszabta a kialakítandó sorrendet. „Az utolsó hely vállalása azt jelenti, hogy fontosnak tartom az európai parlamenti jelenlétet, és mindent megteszek, hogy legyen erdélyi magyar képviselet az európai törvényhozásban. Úgy tűnik, az RMDSZ-ben az a filozófia győzedelmeskedett, miszerint az EP-választások nem igazán érdeklik az embereket, nem személyiségekre van szükség, hanem mozgósításra. Szerénytelenül hangzik, de talán nem a negyedik vagyok ebben a sorban. Ismert, népszerű ember vagyok, tudok kampányolni, éppen ezért nem tekintettem megfelelőnek ezt a pozíciót.” Makkay József | Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2014. március 8.A kisebbségek védelme része az EPP választási programjánakAz RMDSZ javaslatára európai kisebbségi keretszabályozás megalkotását kéri az Európai Néppárt választási programja. Az európai jobbközép alakulatokat tömörítő Néppárt a március 6–7. között Dublinban tartott kongresszusán fogadta el választási programját, dönt az Európai Bizottság néppárti elnökjelöltjének személyéről, és megerősíti tisztségében Joseph Daul pártelnököt. Az RMDSZ küldöttségét Borbély László politikai alelnök vezeti, tagjai az RMDSZ EP- képviselőjelöltjei: Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők, Vincze Lóránt külügyi titkár, Hegedüs Csilla, a Nőszervezet jelöltje és Kurkó Cecília, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa. Jelen volt ugyanakkor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom háromtagú küldöttsége Kelemen Kálmán elnök vezetésével. A választási programban foglaltak értelmében: a nemzeti kisebbségeknek jogi szabályozásra van szükségük annak érdekében, hogy megőrizzék és megvédjék nyelvüket, kultúrájukat és önazonosságukat. Az Európai Uniónak keretszabályozást kellene kidolgoznia a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és közösségek védelme érdekében. A dokumentum utal arra, hogy az egyes országokban fellelhető kedvező kisebbségvédelmi gyakorlatot a többi tagállamban is hasznosítani kellene a kisebbségi közösségek jogbiztonságának növelése és új jogok érvényesítése érdekében. A programalkotás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött az Európai Néppártban. A kisebbségekre vonatkozó javaslat előzménye az Európai Néppárt 2009-es bonni kongresszusi határozata és a 2012-ben elfogadott EPP-program volt, amely kisebbségi fejezetet is tartalmaz. A választási programmal teljessé vált az Európai Néppárt elkötelezettsége a kisebbségvédelem területén. A választási programhoz a módosító javaslatot a programalkotó munkacsoport ülésén a kezdeményező RMDSZ a Fidesszel, az MKP- val és a német CDU-val közösen nyújtotta be, és a jelenlévők egyhangúan fogadták el. A javaslatok beiktatásával az Európai Néppárt támogatja RMDSZ európai politikáit és méltányolja a magyar közösség érdekeinek teljesítése iránti elkötelezettségét és brüsszeli képviseletének eredményeit. Az RMDSZ az európai értékek mentén kéri az erdélyi magyarok támogatását az erős brüsszeli képviselet megőrzésére – fogalmazott a szavazást követően Borbély László politikai alelnök. A kongresszus csütörtöki nyitóülésén az Európai Néppárt elfogadta a választási programot, és megerősítette tisztségében Joseph Daul pártelnököt. A kongresszus tegnapi napirendi pontjai között szerepelt még a döntés az EPP európai bizottsági elnökjelöltjéről. Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 17.A magyar szabadságnak partnereket kell nyernünkÜnnepélyes tiszteletadás az 1848–49-es forradalom, szabadságharc 166. évfordulóján Ma ismét együtt vagyunk a Postaréten, bár a magyar szabadság ezer sebből vérzik. Azért vagyunk ma is itt, mert – a költőt parafrazálva – hinni akarunk hitetlenül is a jövőnket szavatoló magyar szabadságban. Minden ellenséges szemlélettel szemben állítjuk, hitünkkel bizonyítjuk, hogy a magyar szabadság nem mások ellen támad, hanem az egészséges nemzeti, társadalmi és gazdasági jólétet szolgálja! – hangsúlyozta szombaton a Székely Vértanúk emlékművénél Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke. Brassai arról beszélt, hogy bár statisztikai értelemben kicsiny nép vagyunk, de leleményes találmányaink világhírűvé nemesítenek minket. A zseniális magyar találmányok fejezetet nyitottak az emberiség egyetemes fejlődéstörténe-tében. Véleménye szerint "a XIX. századi reformkorban fogant nemzeti töltetű társadalompolitikai szellemiség több mint egy kis nemzet lázadása az elnyomó önkénnyel szemben – egy olyan szellemi pezsgés, mely meghatározta az egész Európa következő korszakainak társadalmi és politikai átrendeződését". "A magyar szabadságot a korabeli XIX. század sem értette és a XXI. század is értetlenkedik. Ezért számolnunk kell azzal a komoly kihívással, hogy a szabadságot meg kell tudni fogalmazni, érthetővé és fogyaszthatóvá tenni! A mi dolgunk az, hogy a lázadásnál jobb eszközöket találjunk a szabadság megfogalmazására. Ez a valódi nagy kihívás! – jelentette ki a szónok –, hozzátéve, hogy Széchenyi, Kossuth és Deák szellemi örököseiként erre a kihívásra kell összpontosítsuk minden energiánkat". A történelem nagy tanítómester! – folytatta, majd felhívta a figyelmet: "ma az a dolgunk, hogy a magyar szabadságnak partnereket nyerjünk meg! Először is a saját körünkben kell rendeznünk sorainkat, parttalan vitáinkat mederbe terelni, közös célunk mögé egységesen felsorakozni. Ez az első jó lépés! A második: partnerséget építeni a többséggel és Európával!" (…) "Az 1848-49-es szabadságharc idején sikerült megfogalmazni az egész Európában társadalmi átrendezkedést elindító magyar szabadságot, de nem sikerült tartós társadalmi fejlődést szavatoló partnerséget építeni hozzá. Hiszem, hogy képesek vagyunk a múlt bölcsességéből és hibáiból tanulni. Hiszem, hogy ez a tanulság jövőt kamatozik nekünk!" – mondta végül a megyei elnök. A bátrak ünnepe Peti András alpolgármester március 15-ét a bátrak ünnepének nevezte, mert, mint mondta, "bátorság kell ahhoz, hogy egy eszméért, a szabadságért valaki feláldozza az életét". A közömbösség, közönyösség, nemtörődömség, a bizalmatlanság veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ezt nevezte a társadalmi fejlődés egyik legnagyobb akadályának. Arról is beszélt, hogy a jogérvényesítés terén értünk el eredményeket, és kijelentette: "Hiszek benne, hogy Marosvásárhelyen, Erdélyben van jövőnk". Meg kell őrizni a magyar képviseletet! Vincze Lóránt EP-képviselőjelölt a közösség erejének fontosságát hangsúlyozta, párhuzamot vonva az 1848-as csataterek és a jogainkért folytatott mai harcok különböző helyszínei között. Kijelentette: "Kitartóan követeljük a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát, az igazi kétnyelvű utcanévtáblákat, mindenütt használni akarjuk anyanyelvünket, ahol erre törvény adta lehetőségünk van, kérjük az önrendelkezést, a kulturális autonómiát és Székelyföld területi autonómiáját". A ma csatatereinek a polgármesteri hivatalokat és a különböző intézményeket, a bíróságokat, Bukarestet és a parlamentet, Románia kormányát, illetve Brüsszelt nevezte, amelyeken újból és újból harcot kell vívnunk jogaink érvényesítésért. Véleménye szerint március 15. üzenete 166 év távlatából is, hogy "egyetlen csatateret sem adhatunk fel, egyetlen helyszínről sem vonulhatunk vissza, magyar érdekképviseletünket meg kell őriznünk". Az RMDSZ megyei és marosvásárhelyi szervezetének központi rendezvényére a magyar szabadság napján, a Postaréten került sor. Felvonultak a Maros megyei hagyományőrző huszárok, Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi összevont kórusok Kossuth- nótákat énekeltek, szavalatok színesítették az ünnepséget, elhangzott a Szózat, majd a koszorúzást követően a székely és a magyar himnusz. A rendezvényen felszólalt Hidvéghi Balázs magyarországi képviselő. Kecskés Csaba unitárius esperes, Dénes Előd református lelkipásztor és Pap Noémi evangélikus lelkész mondott áldást. Victor Ponta román, illetve Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetét Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója, valamint Lukács Bence Ákos konzul tolmácsolta. A rendezvény után Borbély László politikai alelnök nyilatkozott: – Mi, magyarok, a történelem során sokat szenvedtünk, amikor hittünk egy jobb világban, hittünk abban, hogy egyik napról a másikra minden megoldódik. Ám a rendszerváltás óta eltelt 25 év, és még mindig bőven van amiért harcolni. Az üzenetem az, hogy ezt nem képzelem el másképp, mint ahogy 1989-ben elindultunk, és ahogyan az RMDSZ programjában megfogalmaztuk a különböző autonómiaformákat, az anyanyelv használatát. Sok mindent elértünk, de még van tennivaló. Ma itt felmutattuk, hogy lehet méltóságteljesen ünnepelni. A múlt hétfői szélsőséges megnyilvánulásokat el kell ítélni, de nem az a megoldás, hogy kitiltsunk embereket Romániából, vagy pereket indítsunk ellenük, hanem meg kell értetni a többséggel, hogy amit mi akarunk, nem ellenük van, az autonómia nem ördögtől való, és hogy meg lehet valósítani józanul, dialógus útján – mondta többek között a politikai alelnök. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 24.Leadta a támogatói aláírásokat az RMDSZLeadta hétfőn az Európai Parlamenti (EP) választáson való induláshoz szükséges támogatói aláírásokat és bejegyeztette a szövetség hivatalosan bejegyeztette az EP jelöltlistját az RMDSZ a bukaresti Központi Választási Irodában. Kelemen Hunor (képünkön) szövetségi elnök elmondta: a szükséges 200 ezerhez képest az RMDSZ 270 ezer aláírást gyűjtött. Kelemen szerint sem Románia, sem a magyar közösség jövője nem képzelhető el az EU-n kívül, ezért a szövetség célja az erős EP-képviselet. Mint ismeretes, a szövetség listáját Winkler Gyula vezeti, a második helyezett Sógor Csaba. Mindkettejük eddig is az RMDSZ EP-képviselője volt. A harmadik helyet Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára foglalja el, a negyedik és ötödik helyen Hegedűs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indulnak. Az összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak Románia 2007-es uniós csatlakozása óta három képviselője van az EP-ben (Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba), mivel mind a 2007-es időközi, mind a 2009-es EP-választáson az átlagot jelentősen meghaladó részvétellel az érvényes voksok kilenc százalékát adta le. Hétfőn adta le aláírásait a nemrég ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. A párt elnöke, Crin Antonescu elmondta: a liberálisok szeretnék a szavazatok mintegy 25 százalékát megszerezni. Székelyhon.ro, 2014. március 31.Ott kell lennünk Brüsszelben (EP-választási kampányindító)Székelyudvarhelyen tartotta európai parlamenti (EP) választási kampánynyitóját az RMDSZ. A szombaton a sportcsarnokban tartott rendezvényen Kelemen Hunor szövetségi elnök nyomatékosította, az RMDSZ tovább kívánja folytatni a harcot azért, hogy az Európai Unió (EU) szabályozást fogadjon el az őshonos nemzeti közösségek védelméről. Az elnök hozzátette, a szövetség a luxemburgi bíróságon keresi igazát az Európai Bizottság (EB) által elutasított polgári kezdeményezése ügyében, de emellett meg akarja erősíteni az európai kisebbségi szolidaritást, és további partnereket keres a közös igazság érvényesítésére. A kampánynyitó nagygyűlés díszvendége, Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta: nagyon fontos, hogy minél több magyar embert küldjünk Brüsszelbe, azért, hogy ők a mi közös hangunkat hallassák. A hitemet szeretném a jelöltek tarisznyáiba tenni, útravalóul – emelte ki, majd hozzátette: politikusainknak párbeszédet kellene folytatniuk még akkor is, hogyha az ellenzékről van szó. Szükség van arra, hogy munkájuk során nyissanak a román vezetők felé is. Böjte Csaba rámutatott, hisz a kimondott szó erejében, a bölcs párbeszédben, ezért elmegy szavazni, és mindenkit arra biztat, hogy vegyen részt a választásokon, és támogassa szavazatával azokat, akik vállalják, hogy egyházainkat, népünket képviselik majd a bukaresti, a budapesti, a brüsszeli döntéshozó fórumokon. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a szövetség korábbi elnöke Trianont megemlítve idézte fel, hogy mi történik, ha a magyarság képviselői nincsenek jelen a döntések meghozatalakor, ha nem tudnak hatással lenni Európára. Markó úgy vélte, a közösségnek a közöny, a kishitűség a legveszélyesebb ellenfele. Az RMDSZ jelöltlistáját vezető Winkler Gyula EP-képviselő arról beszélt, hogy a most kezdődő új tervezési időszak Erdély gazdasági fellendítésére, Székelyföld, a Partium, a Bánság modernizációjára is új lehetőségeket nyújt. Meglátása szerint a gazdasági fejlesztés eszközt ad a közösség kezébe, hogy az autonómia alapjait is megerősítse. Sógor Csaba EP-képviselő, a lista második helyezettje elmondta, az elmúlt évek során elvittük Erdélyt Európába, bemutattuk táncainkat, hagyományainkat, értékrendünket, amelyekkel Európát gazdagítjuk. Annak a lobbitevékenységnek köszönhetően, amelyet a szövetség EP-képviselői végeztek Brüsszelben és Strasbourgban, ma már Európában is hallottak és hallanak a Romániában élő magyarokról. Ismerik közösségünket és ismerik azokat a gondokat, amelyekkel küzdünk és amelyeken változtatni szeretnénk – mutatott rá. Vincze Lóránt, az EP-lista harmadik helyezettje kijelentette, a következő mandátum alatt létre kell hozni a nemzeti közösségek védelmét jelentő szabályozást. Május 25-én közösségünk európai képviseletéről döntünk – mondotta Kelemen Hunor beszédében. Az a közös érdekünk, hogy minél több magyart küldjünk Brüsszelbe. Mert jól tudjuk és nap mint nap tapasztaljuk, hogy a magyarok érdekeiért csak a magyar képviselők küzdenek, értékeinket csak ők viszik el Európába. Mi itthon az elmúlt huszonöt évben arra törekedtünk, hogy helyet és jogot teremtsünk anyanyelvünknek, a magyar nyelvnek. A mai napig érik támadások szabadságunknak ezt a szeletét, támadják és kifogásolják az anyanyelv használatát, megkérdőjelezik használatának szabadságát. Nekünk Európában is képviselnünk kell az igazunkat, és el kell hoznunk, meg kell szilárdítanunk Romániában azt az európai értéket, amely az anyanyelvhasználat egyenrangúságát hirdeti: el kell hoznunk Dél-Tirolt, és el kell hoznunk Katalóniát. Mi itthon az elmúlt huszonöt évben azon voltunk, hogy megóvjuk, megmentsük pusztulásra ítélt kulturális értékeinket, mert a kommunista diktatúra halálra ítélte mindazt, ami nem román: halálra ítélte a magyar kultúrát, de nem sikerült kipusztítania. A kultúra nemcsak múlt, hanem jelen és főleg jövő. Ezért mi huszonöt éve egyszerre mentjük múltunk értékeit, és intézmények építésével, fenntartásával az értékteremtést tekintjük egyik feladatunknak. A transzszilvanizmus szellemiségét kell itthon megerősíteni, és ezt kellett és kell felmutatnunk Európában is a politikai képviselet eszközeivel. Európa csak akkor vesz tudomást rólunk, ha jelen vagyunk. Az uniós csatlakozás megteremtette azt a valóságot, amelyet a magyar politikai képviselet jelenít meg: a közös célokért romániai és szlovákiai magyar képviselők együtt harcolnak a magyarországi európai parlamenti képviselőkkel. Ott kell lennünk, nem szabad hiányoznunk Brüsszelből a nyári névsorolvasáskor. Európának védenie kell jogainkat, kötelező szabályozást kell elfogadnia az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére. Mi itthon az elmúlt huszonöt évben azért harcoltunk, hogy Erdélyben a magyar emberek, a magyar közösség nemzeti identitása biztonságban legyen. Jogegyenlőség, törvény előtti egyenlőség, egyenlő esélyek minden egyén és közösség számára. Ha kellett, a parlamentben tárgyaltunk, ha kellett, az utcára vonultunk. Halkan és hangosan, kormányban vagy ellenzékben, televízióban vagy tereken, de mindig civilizált körülmények között mutattuk meg, hogy képesek vagyunk megharcolni minden magyarért. Most pedig azért dolgozunk, hogy meghallják és megértsék Brüsszelben is az erdélyi magyarok akaratát, hogy nemzetközi törvény erejére emeljük a nemzeti kisebbségi közösségek védelmét. Brüsszelnek meg kell értenie, hogy nem fordíthat hátat az őshonos kisebbségeknek, nem dughatja fejét a homokba, mert Európa biztonsága és stabilitása, Európa szabadsága azon is múlik, hogy szabadnak érzik-e magukat a nyelvi és etnikai őshonos kisebbségek, biztonságban érzik-e identitásukat vagy sem. A küszöbön álló változás nem történhet meg nélkülünk. Ha az RMDSZ jelöltjei nem jutnak be az EP-be, minden erdélyi magyar képviselő helyét egy román foglalja el. Ha nem leszünk ott, Romániában is meggyengül a politikai súlyunk – itthon nehezebben fogjuk érvényesíteni akaratunkat. Az idei választások tétje tehát túlmutat az európai képviseleten. A május 25-i választásokon a magyarság itthoni képviseletéről, az RMDSZ jövőjéről szavazunk. Huszonöt évvel ezelőtt az RMDSZ azt vállalta, hogy ő lesz az erdélyi magyarok szabadságának őre. Az emberek ma is ezt várják tőlünk: védjük meg jogainkat, és tartsuk egybe közösségünket. Huszonöt év alatt hosszú utat jártunk be együtt és külön-külön is. Minden sikerünk mögött ott áll a mezőségi, a szilágysági, a székelyföldi, a partiumi magyarok másfél milliós, erős közössége. Az RMDSZ sikerei az erdélyi magyarság sikerei. Az ő akaratuk pedig a mi feladatunk. Mert huszonöt éve minden magyar számít. És mi minden magyarra számítunk! Szekeres Attil Háromszék (Sepsiszentgyörgy), a 2014. április 26.Az RMDSZ az erdélyi magyarság törekvéseihez akar uniós támogatást szerezniAz RMDSZ az erdélyi magyarság értékeit akarja Brüsszelbe vinni, és uniós támogatást akar szerezni a közösség törekvéseihez – mutattak rá a szövetség európai parlamenti (EP-) jelöltjei, akik csütörtökön három különböző helyszínről indultak egy hónapos választási kampánykörútra. Az RMDSZ EP-listáját vezető Winkler Gyula EP-képviselő szülőföldjén, Vajdahunyadon kezdte erdélyi kampánykörútját, a kishitűséget nevezve az erdélyi magyarság legnagyobb ellenségének. „Bukarestben nem hivatalos nyelv a magyar, de az unióban igen, ezért anyanyelven szólalhatunk fel az Európai Parlamentben” – idézte a listavezetőt az RMDSZ csütörtöki hírlevele. Sógor Csaba EP-képviselő a Székelyföldről, Csíkkarcfalváról indult kampánykörútra. „Feladatunk, hogy a jó példákat hozzuk haza Erdélybe, értékeinket viszont mutassuk meg Európában is. (…) A további munkánk során is arra törekszünk, hogy jogsérelmeink napirenden tartása mellett, értékeinket felmutatva Erdélyt elvigyük Európába” – hangoztatta az RMDSZ EP-listájának második helyén szereplő képviselőjelölt. Vincze Lóránt, az RMDSZ-es lista harmadik helyezettje szülővárosában, Marosvásárhelyen kezdte az egy hónapos kampányt. Sajtótájékoztatóján rámutatott: a magyarságnak – ha nemzetben gondolkodik – maximalizálnia kell esélyeit, és a magyarországiak mellett három erdélyi és két felvidéki magyar képviselőt kell eljuttatnia Brüsszelbe. Mindhárom jelölt azt hangsúlyozta: a román képviselők nem fogják az erdélyi magyarok érdekeit képviselni Brüsszelben, ha az RMDSZ nem éri el, vagy alig haladja meg az ötszázalékos küszöböt. A közösség autonómiatörekvéseihez, az egyéni kisebbségi jogok érvényesítéséhez az erdélyi magyarság csak úgy szerezhet brüsszeli „hátszelet”, ha erős képviseletet küld az uniós parlamentbe – hangoztatták az RMDSZ EP-jelöltjei. Az RMDSZ a közösségi érdekképviselet fontos színterének tekinti Brüsszelt, ahol egyebek mellett azt próbálja elérni, hogy az uniós jogalkotás szintjére emeljék az őshonos nemzeti közösségek védelmét. Az RMDSZ a felmérések szerint két-három mandátumot szerezhet meg a Romániának járó 32-ből a május 25-i EP-választáson. e-nepujsag.ro. Erdély.ma 2014. május 7.Vincze Lóránt Arad megyében jártRomániai magyar érdekeket Brüsszelbe! Amint azt a szombati lapszámunkban is hírül adtuk, vasárnap Arad megyei kampánykörúton vett részt Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, akit elkísértünk Nagyiratosra, Nagyvarjasra és Szentpálra. Szentmise az anyák napja jegyében Vasárnap Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök és Papp Attila nagyiratosi polgármester táraságában Vincze Lóránt részt vett a helybeli katolikus templomban 10 órától megtartott szentmisén, ahol ft. György Zoltán plébános anyák napja alkalmából köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat, akiknek egyúttal köszönetet mondott a családjukért kifejtett áldozatos munkáért. Szentbeszédében a tavasz beköszöntét, a természet újjászületését kapcsolatba hozta Szűz Máriával, aki vállalta, hogy anyja legyen Isten egyszülött fiának, Jézusnak. Őt szerető, gondoskodó anyaként óvta, szeretetben nevelte, átadva neki mindazokat a tapasztalatokat, amelyekre a földi élete során szüksége lehet. Szeretett fia mellett mindenkor, annak a keresztre feszítésekor is kitartott, mert tudta: ahol igent mondanak az életre, ott Isten áldása érvényesül. Éppen ezért a mai édesanyáknak is igent kell mondaniuk az életre, minél több gyermeket kellene szülniük, szeretetben felnevelniük, Isten dicsőségére, nemzetünk megmaradása érdekében. A szentmise végén a ministráló leányok színvonalas szavalatokkal, köztük a helybeli Veres József által az alkalomra írt verssel is köszöntötték az édesanyákat és a nagymamákat, akiknek a kijáratnál egy-egy Mária-képpel kedveskedtek. Felemelő érzés volt tapasztalni a nagyiratosi hívek egyházi énektudásának színvonalas megnyilvánulását. Nem választani, szavazni kell! A községháza tanácstermében közel 40 polgár gyűlt egybe a meghirdetett lakossági fórumra. Papp Attila polgármester mutatta be vendégeit, Vincze Loránt EP-képviselőjelöltet, Bognár Levente RMDSZ-megyei elnököt és Faragó Péter ügyvezető elnököt, majd a május 25-re tervezett EP-választásokon való minél nagyobb részvétel szükségességét ecsetelte, kiemelve a betegek, illetve az idősek számára szolgáló mozgóurna előzetes igénylésének a fontosságát. Bognár Levente megyei elnök hozzászólásában köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat, majd kiemelte: a romániai magyarság 25 évvel ezelőtt a kezébe vette a sorsát, minden alkalommal bebizonyítva, hogy képes képviselőit az ország, illetve az utóbbi két alkalommal az EU törvényhozásába is bejuttatni. Most egy újabb próbatétel előtt állunk, aminek a feladatához, összefogással, újra fel kell nőnünk! Vincze Lóránt köszöntőjét követően jó kezdetnek tartotta, hogy a nagyiratosi, lelkesen éneklő hívekkel először a templomban lehetett része a nagyszerű közösségi élménynek. Miután maga is köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat, egy újabb nagyszerű közösségi élményről, a soron következő EP-választásokról beszélt, ahol tömbben szavazva újabb alkalom adódik bebizonyítani: mi, magyarok együtt erősek vagyunk. Mert ez a közel másfél milliós romániai magyarság nem veszítette el az összetartozás érzését, a hitét, de a bizalmat sem életünk jobbra fordulásában. Már 25 évvel ezelőtt is tudták a magyarok, hogy csakis egy magyar szervezet képviselheti méltón az érdekeiket: az elmúlt 25 évben sikerült visszaszerezni a kommunizmus által eltörölt olyan jogainkat, mint az anyanyelv-használat a közigazgatásban, a teljes körű oktatás, az elkobzott közösségi ingatlanok visszajuttatásának az ügye, amelyekben még vannak megoldatlan kérdések, de az ügy jó irányba halad. Ugyanakkor igen sok tervet sikerült megvalósítani a magyar emberek, a közösségek javára, hiszen az RMDSZ mindig ott volt a bukaresti törvényhozásban, illetve 7 éve az Európai Parlamentben is ott vannak a képviselői, akik Brüsszelben az erdélyi magyar emberek gondjairól beszélnek. Mert a brüsszeli politikusok rólunk, erdélyi magyarokról annyit tudnak, amennyit az ottani képviselőink elmondanak rólunk. Helyettük más biztosan nem fogja elmondani, méghozzá a többi, őshonos európai kisebbséggel együtt, hogy minden közösség számára az EU-ban hatékonyabb legyen a kisebbségvédelem. Együtt vannak a dél-tiroli németekkel, a finnországi svédekkel, a dániai németekkel, illetve a többi kisebbséggel, akikkel elhatározták: elmennek az EU intézményei elé, ahol védelmet kérnek a kisebbségi jogoknak. Azt is el akarják érni, hogy a finnországi svédek által élvezett önrendelkezés a romániai magyar közösség különböző csoportjai számára is megvalósítható legyen. Ha Dél-Tirolban meg lehetett teremteni az autonómiát, az nálunk is megvalósítható. E célkitűzéseken nemcsak az EP-ben, hanem itthon is dolgozni kell, hiszen a hosszú évek óta elodázott kisebbségi törvényt, az EU-ban élő kisebbségek támogatásával, remélhetően el lehet majd fogadtatni. Érintette az EU-támogatással megvalósult projekteket, kitérve a területalapú támogatásokra, de azokra a programokra is, melyek jóvoltából a hazai fiatalok az EU-ban tökéletesíthetik a tudásukat. A jelzett programok kidolgozásánál, jóváhagyásánál azonban az erdélyi magyarok képviselőinek is ott kell lenniük, ha azt akarjuk, hogy ne mások döntsenek a fejünk fölött. Nem csak az EP-ben, de az itthoni ügyintézésben is részt kell vennünk. Ha a Szövetség kormányon van, a kisebbségi ügyek mellett egy-egy országos érdekeltségű tárcának a vezetését is vállalja, hogy aktív részesei legyünk az ország vezetésének, a sorsunk jobbra fordításának. Ehhez azonban minden választáson nagy számban kell részt vennünk, hogy az RMDSZ elérhesse az 5%-os választási küszöböt a helyi önkormányzatokban, a bukaresti parlamentben, valamint a brüsszeli Európai Parlamentben is. Mivel mindig az volt az elvárás, hogy ne legyen magyar–magyar verseny, a következő EP-választáson ez teljesül, hiszen Romániában csak az RMDSZ-lista magyar, ezért éljünk a lehetőséggel. Május 25-én tehát nem kell választani, hanem szavazni kell az erős magyar képviseletre – összegezte mondanivalóját Vincze Lóránt EP-képviselőjelölt. Előtérbe a kisebbségi jogokat! A hozzászólások során Kiss István, mintegy nyugtázva az elhangzottakat, a képviselőjelöltet alaposan felkészült, a mandátumra méltó fiatalembernek nyilvánította, akárcsak a község által két évvel ezelőtt megválasztott fiatal, dinamikus polgármestert, Papp Attilát. Éppen ezért, a választásokon minél nagyobb számú részvételre szólította fel a jelenlévőket. Tomuţ Csaba az Ukrajnában zajló nemzetiségi feszültségekről kért véleményt Vincze Lóránttól, aki aggasztónak találja az ottani helyzetet, ami azonban azt is érzékelteti, mennyire fontos, ha egy ország tagja az Európai Uniónak vagy a NATO-nak. Ukrajna viszont, részint önhibájából, egy polgárháború küszöbén áll. AZ EU-nak is rá kellett jönnie, hogy a közép-kelet-európai bővítés együtt jár a nemzetiségi kérdések megjelenésével, amit nem lehet a szőnyeg alá seperni. Éppen ezért változik az EU is, amelyben nem lehet elmenni a kulturális és szabadságjogok mellett úgy, hogy ne érintsék a kisebbségi jogokat is. Az RMDSZ kezdeményezése volt a kisebbségek európai összefogása, amiben maga az elmúlt 3 évben dolgozott. Winkler Gyula EP-képviselő irodájában a kisebbségvédelem területén dolgozik, míg Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából az RMDSZ külügyi kapcsolatait építi a 93 tagot számláló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN), amelyiknek az alelnöki tisztségét is betölti. A most záruló mandátumban nem sikerült EU szinten elérni a közösségi jogok felkarolását, a következőben azonban sokkal határozottabb lépéseket tesznek az úton. Vincze Lóránt abban bizakodik, hogy az EP-t sikerül majd rávenni a kisebbségi ügyekkel való hangsúlyosabb foglalkozásra, hogy a lehetőségét is elkerüljék egy, az ukrajnai helyzethez hasonló kialakulásához. A továbbiakban Papp Attila polgármester javaslatára Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásával esedékes, Kisvarjas–Dombegyház közötti időszakos határátkelőnek átjáró úttá válási esélyeit mérlegelték, míg Faragó Péter RMDSZ-ügyvezető elnök az EP-választások technikai kérdéseit járta körbe. Ezek szerint minden párt egy-egy országos listát nyújt be, amire bárhol az országban szavazni lehet, egy pótlista segítségével. Mivel az országnak 32 parlamenti képviselője lesz, az országos listán minden párt ennyi jelöltet tüntethet fel, a szavazólapon az RMDSZ a III. helyen található, tehát arra kell szavazni, hogy a 32 hely közül minél többet lehessen megszerezni. Akik egészségi okokból nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe, orvosi igazolás alapján kérhetik a mozgóurna lakhelyükre szállítását. Erre nagyon oda kell figyelni, meg kell szervezni, hogy minél többen szavazhassanak. A községháza tanácstermében Papp Attila polgármester ebédet adott a vendégek, illetve a sajtósok tiszteletére, majd az EP-képviselőjelölttel és az RMDSZ-megyei elnökkel az élen az otthonukban keresték meg a nagyiratosi magyarokat, akikkel ismertették a választásokon való részvétel fontosságát, a tudnivalókat tartalmazó szórólapokat osztogatva. Kampány, előadás Nagyvarjason Miután a jelzett csapat Nagyvarjason is házalva kereste meg a magyarokat, 17 órától a helybeli kultúrotthonban találkoztak a lakossággal. Both István helybeli RMDSZ-es tanácsos bemutatta a vendégeket. Közülük elsőnek Papp Attila köszöntötte az édesanyákat, ismertette az EP-választásokon való részvétel elemi fontosságát, majd Bognár Levente megyei elnök, illetve Vincze Lóránt EP- képviselőjelölt fejtették ki a már ismertetett véleményüket. Ezt követően jó szórakozást kívántak a Tapasztó Ernő technikai segítségével fellépett Kulcsár-Székely Attila színművész által bemutatott darabhoz, Nyirő József Halhatatlan élet című egyszemélyes népi vígjátékához. A 45 perces, vérbő humorral, mimikával előadott vígjáték vastapsot aratott a közel 30 nagyvarjasi magyar körében. Nagy érdeklődés Szentpálon Ugyanaznap délután az EP-képviselőjelölt és megyei RMDSZ-elnök által vezetett kampánystáb Szentpál magyar családjait is felkereste, hogy az otthonukban mondják el, szórólapokkal támasszák alá a választásokon való részvétel fontosságát. A szentpáli kultúrotthonban 19.30 órától száznál több érdeklődőnek mutatta be Sandu Piroska alpolgármester a vendégeket, Vincze Lóránt EP-képviselőjelöltet, Bognár Levente megyei RMDSZ-elnököt, Király András oktatási államtitkárt, valamint Faragó Péter ügyvezető elnököt. Az említettek közül elsőnek Bognár Levente vázolta a május 25-én sorra kerülő EP-választással kapcsolatos tudnivalókat, majd Király András államtitkár az RMDSZ elmúlt 25 évi munkáját értékelte szentpáli, Arad megyei, illetve országos szinten. Amint hangsúlyozta, a közérdekű elképzelések megvalósítását csakis a szavazópolgárok támogatásával, vagyis az RMDSZ-listára való szavazás segítségével lehet kivitelezni. Az eddigi EP-választásokon való jó szereplése jóvoltából Szentpálon fel lehetett újítani a bekötőutat, hozzáfoghattak a csatornázáshoz, illetve további beruházásokhoz. A település jövője érdekében a legközelebbi megmérettetésre is felkérte a helybelieket, hogy Erdélyt Európában, a magyar érdekeket Brüsszelbe lehessen érvényesíteni. Miután Vincze Lóránt megköszönte a biztatást az előtte szólóknak, köszöntötte a szép számban megjelenteket, itt is vázolta az EP-választások már ismertetett fontosságát. A Szentpálon megkeresett emberektől szeretetet, biztatást kapott, ami sok lelki erőt kölcsönöz az érdekképviseleti munkához. Annak a reményének adott hangot, hogy a 25 éve az RMDSZ-ben folyó építőmunka a polgárok támogatásával, bizalmával folytatódni fog, ha az önkormányzatban, a román parlamentben, de Brüsszelben is képviselhetik az erdélyi magyarságot. Mindezt méltón, csakis a romániai magyar képviselők tehetik meg, ezért e munkához kért a szentpáliaktól támogatást. Az elhangzott beszédek után a szentpáli kultúrotthon közönsége is jót mulatott a Kulcsár-Székely Attila által bemutatott Nyirő József-komédián, ami, ha lehet, a nagyvarjasi sikert is túlszárnyalta. A szentpáli kampánytalálkozót, előadást követően Sandu Piroska és csapata nemcsak vendégeknek, hanem a közönség tagjainak is igen ízletes sült kolbásszal kedveskedett. Az egész napos vasárnapi program, a sok emberrel történt civilizált, bensőséges találkozás is azt bizonyítja: Erdély, a Partium és a Bánság valóban Európához tartozik, ahol az érdekeink képviseletét rátermett, tehetséges politikusokra bízhatjuk. A sikerhez azonban május 25-én minden magyarnak az urnákhoz kell járulnia, hogy a romániai magyar érdekeket hatékonyan képviselhessék Brüsszelben. Balta János. Nyugati Jelen (Arad) 2014. május 12.FUEN: követeljük, hogy az EU foglalja az európai szerződésbe a kisebbségvédelmet,,Irányváltásra van szükség az EU-ban, értékként kell az etnikai és nyelvi sokféleségre tekinteni, és védeni ezt az értéket, biztosítani az őshonos közösségeket, hogy meglévő jogaikat európai szintű szabályozás és ellenőrzési mechanizmus védi, amelyet a jó gyakorlatok és megoldások kölcsönös megosztása egészít ki"– fogalmazott Vincze Lóránt a FUEN flensburgi kongresszusán. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, a FUEN alelnöke mutatta be a kongresszus kisebbségi kiáltványát, amely az új európai mandátumban nyitott, és közvetlen párbeszédet kér az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint a FUEN-ben tömörülő kisebbségi közösségek között. Azt kérik az EU-tól, hogy állapítson meg ütemtervet a kiáltványban foglaltak életbe ültetésére, és az új EB egyik biztosának hatásköre terjedjen ki a kisebbségvédelemre is. Az európai kisebbségi szervezetek május 7–10. között a németországi Flensburgban vettek részt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója 65. kongresszusán. A szombaton délelőtt tartott éves közgyűlés kisebbségi kiáltványt fogadott el, amely elfogadhatatlannak nevezi, hogy az EB sorozatosan utasít el minden kisebbségvédelemre vonatkozó javaslatot és felvetést, ugyanakkor a dokumentum méltányolja azokat az ajánlás jellegű jelentéseket és határozatokat, amelyeket az Európa Tanács vagy az Európai Parlament fogadott el ebben a témában. A flensburgi kisebbségi kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek nem jelentenek fenyegetést Európa és a tagállamok kohéziója szempontjából, ellenkezőleg, sokszínűségükkel a társadalmat gazdagítják. ,,A nemzeti kisebbségek a kiáltványban követelik, hogy az EU egyértelműen foglalja az európai szerződésekbe az őshonos közösségek és nyelvi kisebbségek védelmét. A dokumentum külön kitér az európai jó megoldások gyakorlatba ültetésére más tagállamokban, olyan intézkedések révén, amelyeket maguk az ott élő közösségek is kielégítőnek találnak, beleértve az önrendelkezések és autonómiák rendszerét" – fogalmazott a FUEN alelnöke. A tízpontos határozat bírálja a koppenhágai kritériumrendszer kettős mércéjét, és kéri, hogy az EU valamennyi tagállamán kérje számon a kisebbségi jogok kidolgozását és alkalmazását. ,,A flensburgi FUEN-kiáltvány újrafogalmazza az európai kisebbségvédelem legfontosabb tennivalóit, és nyilvánvalóvá teszi, hogy az Európai Uniónak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, mégpedig úgy, hogy hatáskörébe emeli a szabadságjogok ezen területét" – hangsúlyozta a FUEN kongresszusán Vincze Lóránt. FUEN-tag lett a Magyar Polgári Párt A Magyar Polgári Párt sikerként értékeli, hogy egy olyan rangos nemzetközi szervezet soraiban tudhatja magát, mint az európai nemzeti közösségeket és kisebbségeket tömörítő FUEN. A május 10-i közgyűlésen hivatalosan is bejelentették, hogy támogatói tagságot szerzett a Magyar Polgári Párt. Az MPP célja, hogy a nemzetközi porondon is hallassa hangját, felhívja a figyelmet az erdélyi és székelyföldi magyarság helyzetére. "A romániai magyarság lélekszámából kiindulva természetes, hogy ezt a régiót, illetve az itt élő magyar közösséget több szervezet is képviselje. Az MPP régi törekvése, hogy tagfelvételt nyerjen, és örülünk, hogy ezt most, a szervezet 65. kongresszusa alkalmával sikerült elérnünk, külön örülünk annak, hogy most azok is támogatták kérésünket, akik eddig esetleg ellenezték azt" – értékelte az eseményt Biró Zsolt pártelnök. Népújság (Marosvásárhely) 2014. május 15.A dél-tiroli minta (Kampányban az RMDSZ)Az áhított székelyföldi és a működő dél-tiroli autonómiáról esett szó kedd este Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében az RMDSZ, az MPP és a Sepsiszéki Székely Tanács közös szervezésében lezajlott találkozón, viszonylag népes hallgatóság előtt. A rendezvényt Hozzuk el Dél-Tirolt Erdélybe! címmel hirdették meg, mely az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltlistájának harmadik helyén levő Vincze Lóránt jelszava. A bejáratnál osztogattak néhány színes nyomtatványt: a Háromszékre látogató EP-jelölt pontokba tömörített programja mellett egy vékony receptkönyv az uniós országok és a székelyek egy-egy jellegzetes ételével, de egy igazán érdekes olvasnivaló is volt, a dél-tiroli autonómia történetéről 1914-től 1992-ig. A dél-tiroli autonómiaforma az, amire mi leginkább vágyunk – jelentette ki az est házigazdájaként Markó Attila parlamenti képviselő, mielőtt átadta a szót Vincze Lórántnak, aki a szövetség által benyújtott (és az EB által visszadobott) európai polgári kezdeményezés részleteit kidolgozta. Az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN egyik alelnöke Kisebbségvédelem és önrendelkezés az EU-ban – a többfordulós játszma állása címmel tartott vetített képes előadást. Ismertette az Európai Unió létrejöttének körülményeit, és elmagyarázta, hogy a gazdaság az a közös nevező, amiben minden alapító állam érdekelt volt, és sokáig e kérdés körül forgott minden, egyéb értékekről politikai szinten nem tárgyaltak. Románia hétévi uniós tagsága után sem sikerült kisebbségbaráttá tenni az EU-t, de sokáig nem seperhető félre az őshonos kisebbségek ügye – fejtette ki Vincze, aki szerint a székely autonómiakövetelések még nem érték el az EU ingerküszöbét, de az Európai Néppártnak már az alapprogramjában és a választási programjában is szerepel a kisebbségvédelem. A mi autonómiaküzdelmünk Bukarestben fog eldőlni, de nem mindegy, hogy ehhez milyen hátszél érkezik Brüsszelből, és ennek a megteremtéséhez kérik a támogatást. A dél-tiroli autonómia küzdelmes, több évtizedes történetét René Tumler, a dél-tiroli Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke ismertette: az osztrák többségű vidéket 1919-ben csatolták Olaszországhoz, az erőszakos olaszosításra előbb „földalatti iskolák” létrehozásával, a második világháború után autonómiamozgalommal válaszoltak. Előtte, a fasiszta uralom alatt tömeges áttelepedésre is kényszerültek sokan, az olasz–osztrák tárgyalások pedig 1957-ben az ENSZ közvetítésével kezdődtek meg. Az első autonómiastatútum után még folytatódó olaszosításra merényletek sorozatával válaszoltak (ezek nem emberek ellen irányultak, mindössze egy olasz áldozatuk volt), így jött létre a második autonómiastatútum, ami megteremtette a nyelvi egyenlőséget és a közintézményekbeli arányosságot: ettől, a hetvenes évektől kezdve számítják az autonómiát. Ami egyre bővül: ma már a dél-tiroli adók 90 százaléka kerül vissza a mintegy félmilliós lélekszámú, 70 százalékban német ajkúak által lakott tartományba (ahol az olaszok és a kisszámú ladinok is jól érzik magukat), és az ott elfogadott törvényeket már nem vizsgálja felül az olasz parlament. A dél-tiroli önkormányzatnak jelenleg első- és másodrangú törvényhozási jogai vannak (nem csupán az oktatásról és kultúráról, hanem kutatásról, turizmusról, mezőgazdaságról, úthálózatról, környezetvédelemről, energiapolitikai kérdésekről is szabadon dönthet, csak a közegészségügy, rendőrség, ipar esetében korlátozottan), de már vannak teljes függetlenséget követelő hangok is. Ez Tumler szerint nem megvalósítható, a teljes autonómia azonban (amelyben csak a külügy és a pénznem közös) közeledni látszik. A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán kérdésére válaszolva Tumler elmondta: az autonómia eléréséig a dél-tiroli Néppárt egyedül képviselte az ott élő osztrákok érdekeit, csak utána jelent meg néhány kisebb párt, de a Néppárt a legutóbbi választásokig abszolút többséggel rendelkezett a tartományi törvényhozásban, ezért nem kellett egyeztetnie más alakulatokkal. Most már van koalíciós partnere, de még mindig a legnagyobb politikai erő a térségben. Az autonómia elsősorban nemzeti szempontból volt fontos, de gazdaságilag is előnyös. A helyi adottságokat felmérve gyümölcstermesztésre, állattenyésztésre és turizmusra összpontosítottak, és próbálták a kis helyi vállalkozásokat támogatni; a jogalkotásban mindig figyelembe vették a szakmai tömörülések, szervezetek véleményét, és ez eredményes módszernek bizonyult, ma minden negyedik európai áruházban dél-tiroli almát árulnak. A minta meghonosítására a romániai magyarságnak azt tudja ajánlani, hogy tárgyaljon az állammal: meg kell találni a közös pontokat, és „adni kell valamit, hogy kérni lehessen”. Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 22.Szavazni vagy nem szavazni?A hét végén Európai Parlamenti választást tartanak az unió területén. Erdélyben egyetlen magyar politikai erő indul e megmérettetésen, az RMDSZ, az egyre csökkenő bizalommal felruházott egykori egységes mamutszervezet, amelynek vezető- és középkáderei között alig maradtak az autonómia mellett több-kevesebb következetességgel kiálló politikusok. Az önmagából kifordult Magyar Polgári Párt az RMDSZ-t támogatja a versenyben, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a választók lelkiismeretére bízza, hogy részt vesznek-e a szavazáson. Soha! Soha? Mivel az egytől egyig centralista-etatista, magyarellenességben alig különböző román pártok közül egyetlen nem akad, amely méltó lenne az erdélyi magyarság voksaira, nemzeti közösségünk tagjainak ismét annyi választási lehetősége maradt, mint 2008 előtt. Eldönthetik: részt vesznek-e a választáson és hitelesítik azt a pártot, amely mintegy húsz év késlekedés után – a brassói kongresszus 1993-ban kétéves határidőt szabott meg az RMDSZ absztrakt autonómiakövetelését, valamint program illetve alapszabályzatbeli néhány vonatkozó mondatát a jogszabályok paragrafusnyelvére lefordító úgynevezett autonómia-statútumok elkészítésére – egy éve „blablázik” az autonómiatervezetről. Amint azt a világhálón terjedő találó kisfilm dokumentáltan összefoglalta: egy év alatt tíz ígéret hangzott el ebben a témában, nulla megvalósítás mellett. Az ésszerű, valamennyi nemzetpolitikai szempontot figyelembe vevő döntés nem könnyű, még akkor sem, ha zsigerből reagálva annak tűnne. Azokra szavazni, akik 1996 óta hitelesítik a román hatalmat, akik egyik történelmi esélyt hagyták ki a másik után, akik román versenypártot csináltak a magyar nemzeti önkormányzatból. Akik leszámoltak a kommunista rendszerrel való nyílt szembenállást képviselő hiteles politikusainkkal Király Károllyal kezdve, Tőkés Lászlóval bezárólag. Akik lassan két évtizede naftalinba tették az autonómiaprogramot, s csak akkor veszik elő, ha úgy érzik, hogy megköveteli a pillanatnyi választási konjunktúra és a szavazóbázis? Soha! – mondanánk, és joggal mondhatnánk. A semjéni racionalitás A másik oldalon ott van az a racionális gondolatmenet, amelyet többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogalmazott meg, és amelynek lényege, hogy ha az RMDSZ kiesik az Európai Parlamentből, oda nem kerül be helyette másik erdélyi magyar párt. Az Európai Parlamentben nem sok minden dől el, egyelőre a kisebbségi kérdés – tetszik ez nekünk vagy sem, de nemzetközi porondon államalkotói szerepre jogosító társnemzeti mivoltunk dacára így jelennek meg a sorsproblémáink – tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek dacára ez is olyan fórum, amelyet a román nemzetstratégiai érdekeknek alájátszó eddigi politikával való szakítással, tudatos külpolitikával kihasználhatnánk a külső nyomásgyakorlásban. Kérdés: hajlandó és képes lesz-e valaha erre a szerepre az RMDSZ? De akár hajlandó lesz, akár nem, egyik oldalról elképzelhetjük az eltüntetésünkre törekvő román homogén nemzetállam híveinek euforikus örömét az RMDSZ kibukása esetén. Valamint azt is, hogy az erdélyi magyar közösség nagy része kollektív sikertelenségként élné meg azt, s elmaradna az idegen érdekeket képviselő álképviselet bukása okán elméletileg elképzelhető kollektív katarzis. Magyarán: jó okunk van feltételezni, hogy többen lesznek azok, akik a kibukást magyar kudarcnak fogják majd fel, mint azok, akik az RMDSZ komprádor, álmagyar politikájának kudarcaként kezelik az esetleges eseményt. Az is tény, hogy az Európai Parlamentből való kibukás megrendítené az RMDSZ-ben jelenlegi regnáló neptuni vétetésű vezetését, s magát a szervezetet is. A parlamenti választásokon pedig nem az 5 százalékos küszöb az irányadó, hanem a 6:3-as, tehát attól sem kell félni, hogy ha egyszer 5 százalék alatt teljesít a közösség, a továbbiakban semmilyen sorsdöntő testületbe be nem kerülünk. Szépen hangzik a magyar miniszerelnök-helyettes normatív, előíró kijelentése, miszerint „Az RMDSZ-nek az a feladata, hogy a mindenkori szituációban próbálja érvényre juttatni a magyar nemzeti érdekeket”, arra a kérdésre viszont, hogy ezt tette-e a szövetség az elmúlt évtizedekben, egyértelműen nemleges a válasz. Igaza van Semjénnek abban, elvi síkon elképzelhető, hogy egy kisebbségben élő nemzeti közösséget képviselő politikai erő ne a párttáborok alapján orientálódjon, amikor kormányra lépésről dönt. A probléma a motivációban van. Az RMDSZ-elit nem a magyar szabadságprogramot, az autonómiát képviseli a kormányban a román etnokratikus akarattal szemben, hanem a nyíltan magyarellenes román politikát hitelesíti a külföld és a választók szemében. Jelöltek és dilemmák Másik dilemmatikus kérdéskör a jelöltek problémája. Winkler Gyula eddig nem sok vizet zavart, de nem is ártott különösebben. Hasonló, sőt, talán fokozotabb várakozásaink lehetnek Vincze Lóránttal kapcsolatban. Sógor Csaba alapvetően jól teljesített, vele továbbra is elképzelhető az autonómiaelvű együttműködés. Ha Frunda György lenne az RMDSZ-lista élén, aki külügyi kérdésekben már több ízben is leszerepelt Neptuntól Strasbourgig, az autonómiatörekvéseknek ott tett keresztbe, ahol tudott, egyértelmű lenne, hogy a nemzeti önrendelkezés híveinek távol kell maradniuk a választástól. Így viszont a következtetés az, hogy nincs következtetés. Mindenkinek magának kell eldöntenie: hajlandó-e szavazatával támogatni egy hiteltelen szervezetet azért, mert bejutó helyre jelölt egy autonomista politikust, vagy sem. És azt is, hogy mi nyom többet a latban: sikertelenségélménye lehet a közösségnek az RMDSZ kibukása vagy az, hogy egy ilyen bukás hozzájárulhat az erdélyi magyar közélet megtisztulásához. Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
